Egy nemrégiben rendezett szakmai fórumon – bár többségben voltak az állattenyésztők – az érdeklődők között megtalálhattuk a konyhaművészet és a szépségipar képviselőit is.
Pierre Weill, a francia Valorex társaság vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az állattenyésztés válaszút előtt áll: ha továbbra is ellenzi a takarmánynövények termesztésében a változást, akkor elidegeníti a vevőket és ennek a következményei beláthatatlanok, ha viszont szakít a múlttal, akkor boldogulni fog. A lenmag mellett a csillagfürt, a repce, a borsó, a kendermag, és a lóbab történelmileg fontos szerepet játszott az európai kontinens takarmányozásában. A franciák időben felismerték, hogy ezek a magvak hatékony alternatívái lehetnek az állattenyésztésben a kukorica és a szója alapú takarmánnyal szemben. A már forgalomban lévő extrudált takarmány összetevők bizonyítottan növelik az állatok immunvédelmét, termelékenységét és egészségét. Takács Tamás, a Noack Magyarország Kft. értékesítési vezetője a hazai tapasztalatokról számolt be, utalva arra, hogy három éve vetnek francia len hibrid fajtákat.
– A lenmag előnye, hogy ősszel, tavasszal is vethető, nincs nagy művelési költsége, kiválóan beilleszthető a vetésforgóba és jó termésátlagot – 1,8–2,2 tonna hektáronként – lehet vele elérni. A földalapú támogatások és a magas kukorica árak miatt kényelmes helyzetben voltak eddig a termelők, de mivel most már élesedik a verseny, mindenki keres új lehetőséget, például a lenmag termesztésében – mondta a szakember, aki példaként hozta fel a szegedi gabonakutató vizsgálatát, amely jó takarmányipari alapanyagnak tartja a lent a szarvasmarha-, sertés- és baromfiágazatban egyaránt. A len az újkőkorszak óta létező növény, amit az emberiség textil és étel alapanyagnak használt, holott alapvető összetevője volt az állati takarmányoknak. A tenyésztők egykor keverékekben is vásárolták a lent az állatok egészsége miatt, mivel a legjobb forrása az Omega 3 zsírsavnak. A len tartalmaz negyven százalék olajat és hatvan százalék Omega 3-at. A tanácskozáson felhívták a figyelmet arra is, hogy kevésbé termékeny, mint a kukorica vagy a szója – nem véletlenül szorult ki hosszú időre a hazai földekről.
Szintén a történetéhez tartozik, hogy a lent 300 000 hektáron termesztették a 19. században, napjainkban fele ekkora területen foglalkoznak csak vele. Magyarországnak nagy a szója és a védett zsír importja, amelynek egy részét ezzel a növénnyel ki lehetne váltani és akkor egy egészséges állapot jöhetne létre. A francia szakember is amellett érvelt, hogy a természet az állatok és az ember közötti kapcsolat egyre fontosabb, ezért a takarmányiparnak be kell látnia: az ellátási lánc a helyben termelt magokra épül rövid időn belül. Az Omega 3 zsírsavat egyébként régebben F-vitaminnak nevezték, azonban ez egy olyan zsírsav, amire az embereknek szükségük van, mivel szervezetünk nem képes előállítani és csak a növények – mint például a len – termelnek Omega 3-at.
Amikor az állatok megeszik ezeket a növényeket, átalakítják a szöveteikben, így az emberek számára jobban elérhetővé válnak. – Az elmúlt negyven év alatt nem változtattuk meg az étkezési szokásainkat, csak az élelmiszerláncot. Ez egyensúlyromlást okozott az állati takarmányozásban és az emberi étkezésben, ami hiányos Omega 3 zsírsavakban és aromákban – mondta Takács Tamás. A tojás, tej és hús zsírjának kétharmadát az emberi étkezésben fogyasztjuk el, negyven éve ezeknek a termékeknek a háromnegyedét az Omega-3 tette ki, ami jobban fedezte a szükségletet. Nem véletlen az sem, hogy az Omega-3 hiányáról soha nem született tanulmány, mivel egyik iparág sem tartotta létfontosságú problémának. A tanácskozáson ezért az állattenyésztésben betöltött szerepe mellett az emberi szervezetre gyakorolt hatásáról – gyulladás- és vérzéscsökkentő, immunerősítő – is beszéltek.
Sok panasz érkezett az őszi vetésű lenmagra, mivel a legutóbbi telet nem viselte jól, ezért a szakemberek a tavaszi vetést javasolják, ami május végéig elvégezhető és augusztusban kezdődhet az aratása. A hazai lenmag jelenleg külföldön népszerűbb, ezért ha a későbbiekben a takarmánygyártást idehaza több cég is felvállalja, akkor lehet majd megfelelő piacról beszélni, ahogy ezt a franciák is megtették. Három éve 12 farmon 25 ezer tehenet látnak el lenmag alapú takarmánnyal és az eredmény magáért beszél: sokkal egészségesebb az állomány, mint korábban. A hazai tejipar is folyamatosan keresi a lehetőségeket, mivel a feldolgozott készítményekkel és az újdonságokkal lehet csak a vissza-visszatérő válságos időszakokat átvészelni. Az Omega 3-ban gazdag tej ugyanis egyértelműen egészségesebb, ezért a készítményeken hamarosan ezt is feltüntetnék majd a feldolgozók. Abban bizakodnak a szakemberek, hogy a tejtermékek után a tojáson és a húskészítményeken is láthatóvá teszik, hogy Omega-3 zsírsavat tartalmaz.
