Nincs különösebb gond a forgalomban, hetente 10-15 kamion választott borjú megy ki a délszlávokhoz, Horvátországba és Szlovéniába – mondja az ügyvezető. Ment a törökökhöz is eddig, de ott egy Szíriából behurcolt járványos betegség miatt jelenleg nagyon nagy területek karantén alá kerültek. Épp a héten dől el, hogy a török hatóságok engedik-e újra az importot, s ha igen, milyen feltételekkel. A törökökkel emiatt most valóban nyögvenyelősen megy a kereskedés, illetve most megtapasztaljuk azoknak a döntéseknek a kárát, amelyekről eddig beszéltünk, vagyis, hogy egy ember kezébe került a kereskedés.
De azért a gazdákat sem lehet felmenteni. Vártak a csodára, arra hogy 1000-1200 forintos árak lesznek ismét, noha mondtuk, hogy erre ne várjanak, nem fognak ennyit adni érte. Oda kell adni 800-850 forintért is, mert lehet még ennél kevesebb is. Mert a piac az soha nem fix, azt mindig befolyásolja a kereslet, kínálat. A magyar marha mellett pedig ott a cseh, a szlovák, a román, a nyugat-európai is, amiket szintén mind a török piacra szánnak – teszi hozzá.
A belföldi fogyasztás növelése nagyon fontos lenne. A múlt héten indított akció azonban a mostani helyzeten nem nagyon segít, mivel a török, dél-szláv piacra választott borjút adunk el, nem kész hízómarhát. A felnőtt hízómarhát már jó ideje Libanonba viszik tőlünk, az értékesítés évek óta zökkenőmentes. Emiatt nem hiszem, hogy jelenleg sok felnőtt hízómarha lenne itthon. Gyakorlatilag nincs is az az ár, amiért ezt a marhát Magyarországon le lehetne vágni, el lehetne adni – állítja Márton István.
Márton István szerint tehát nem igaz, hogy a piac teljesen leállt, az viszont igen, hogy a török export akadozik. De itt is valójában az a hosszú éveken át tartó csoda szűnt meg, hogy a felvásárlók majd egymásnak adják az ólajtót, és fizetik mindenkinek az 1500-1200 forintot. „Törököt fogtam nem ereszt” – mondogattuk egymásnak nevetve, hát most elengedtek minket. Bár még ez sem teljesen igaz, mert higgye el, van az az alacsony ár, amiért jönnek – mondja.
Csak hát sokat engedni senki nem akar. Ez érthető, de sajnos hozzá kell szokni, hogy ezen a piacon sem a termelők diktálnak. Ma a török árak nagyon nyomottak, s ehhez a kínálat bővülésén túl hozzájárul az is, hogy a törökök háborúznak Szíriában, gyengül a gazdaságuk emiatt, a török líra az elmúlt fél évben több mint 75 százalékot esett. Az euró ma nagyon drága nekik, ezért viszik le a felvásárlási árakat. S ez a lejtmenet addig fog tartani, amíg azt nem mondják a tenyésztők, hogy eddig, ne tovább, ennyiért már inkább a dél-szlávoknak adjuk.
Márton István azt mondja két hete szállítottak ki Törökországba három kamionnyi hereford marhát tenyésztésre, de nagyon macerás volt, rengeteg dolognak meg kell felelni, számtalan egészségügyi vizsgálatot kell elvégeztetni, ráadásul ma már a tenyészállatárak is nagyon lementek. Ezelőtt ha valaki ilyen árat mondott volna nekem, mint amiért most eladtuk az állatokat, rögtön elzavartam volna. Most viszont kénytelen megalkudni az ember.
Tőlünk jelenleg csak hízlalásra és továbbtenyésztésre visznek a törökök jószágot, vágómarhát csak líbiai relációban lehet eladni most. Évek óta két líbiai kereskedő kezében van ez az üzlet, de szerintem a felnőtt vágómarhaárakkal nincs probléma. A törököknek viszont a mi felnőtt vágómarhánk már drága. A dél-amerikai országokból származó, a levágott, hasított, előhűtött marha jóval olcsóbb, ezért inkább onnan vásárolnak.
Végeredményben így ezek az állatok is magyar származásúak, csak ott hizlalták meg őket. A líbiai hajók egyenként 900-1200 marhát tudnak elszállítani, negyedévente 3-4 jön egyszerre, így gyakorlatilag elviszik azt a mennyiséget, amit itt mi Magyarországon megtermelünk.
Az ügyvezető szerint azoknak van csak gondjuk, akik vártak a magas árra, és közben az állatuk kiment az előírt súlyhatárból, illetve életkorból.
Mert a választott borjút 300kg és maximum 12 hónapos korig viszik. Ezt szigorúan nézik, ebből nem engednek a kereskedők. Nem viszik el, betartatják a szabályokat kíméletlenül. Ezt a 300 kg fölötti marhát majd újra csak 500 kg fölött lehet eladni. Nincs olyan kategória, hogy 350, meg 460 kg. Így aztán egy lehetőség marad azoknak, akik a választott borjút nem tudták eladni, meghizlalni és felnőtt vágómarhaként eladni. Annyiért, amennyit adnak érte…
