0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 11.

Mérgező is lehet a Marson termesztett burgonya

Egy magányos űrhajós néhány NASA-s felszerelés és pár burgonya hajtás segítségével valóban képes lehet növényeket termeszteni a szomszédos halott bolygón? Vizsgáljuk meg Matt Damon nagy sikerű filmjét, a Mentőexpedíció-t kizárólag a mezőgazdaság szemszögéből.

Aki nem látta volna Ridley Scott nagy sikerű moziját, annak röviden összefoglaljuk a történetet. A közeljövőben játszódó filmben Mark Watney űrhajós (Matt Damon) a Marson ragad egy szörnyű homokvihar után. Csapatának többi tagja még időben elhagyja a bolygót, ám Watney-t kénytelen hátrahagyni. A leleményes botanikus azonban szerencsésen visszatér a NASA Mars bázisára, ahol szembeszül a végzetes ténnyel: pár hétre van csak élelme, ám évekig is eltarthat, mire a mentőcsapat érte jön. Úgyhogy minden tudását összeszedve, szűkös erőforrásait beosztva megtervezi, miként lehetne krumplit termeszteni egy halott bolygón.

youtube://v/ej3ioOneTy8

 

Valóban életben lehet maradni a Marson?

A film alapjául Andy Weir „A marsi” című könyve szolgált. Az író a modernfarmer.com-nak elmondta, hosszas kutatómunkát végzett annak érdekében, hogy könyve és később a filmadaptáció is tudományos szempontból pontos információkat tartalmazzanak:

„Röviden: igen, lehet termeszteni a Marson, de számos problémával állunk szemben. Természetesen a legfontosabb tápanyagok hiányoznak a marsi földből – elvégre nincs ott semmilyen élet.”

Annak érdekében, hogy a szükséges biológiai anyagok biztosítsa, a filmben Watney saját és társai székletét használta trágyázásra. Az ürüléket összekeverte a marsi földdel, majd a NASA kísérlethez tartozó burgonya hajtásokat egy összeeszkábált üvegházban elültette.

A könyv megírásakor azonban az író még nem tudta, hogy bolygó földje perklorátot tartalmaz, egyfajta sót, mely komoly veszélyt jelent minden élő szervezetre. Ilyen földben termeszteni nagyon nehéz, illetve fennáll a veszélye, hogy a növények is mérgezőek lesznek a magas perklorát tartalomtól. Ezt az anyagot egy egyszerű öblítéssel azonban ki lehet mosni a termőföldből.

Tápanyaghiány és kórokozók

A marsi kaland mások sarkalatos pontja a trágyázás. Komoly veszélyt jelent emberi ürülékkel trágyázni, mivel a széklet veszélyes kórokozókat tartalmaz, melyek a termesztés során a növénybe jutnak és tovább fertőznek. Watney saját ürülékével nem lehetett gond, ezzel kapcsolatban Weir azt nyilatkozta:

„Ha a túlélésről van szó és az ember csak saját végtermékét használja a termesztéshez, akkor meg lehet úszni betegség nélkül, de az így megtermelt élelmet csak ő fogyaszthatja el.”

Azonban az űrhajós társai székletét is használta. A filmben nincs kifejtve, de a könyv kitér rá, hogy marsi expedíció során a csapat az emberi végterméket a bolygó felszínén tárolta, így az kiszáradt, megfagyott, ennek megfelelően az összes kórokozó elpusztult. Watney a kiszáradt ürüléket rehidratálta, összekeverte saját székletével és így használta tökéletes trágyaként. Az már egy következő cikk témája, hogy ha valaki főtt krumplit eszik hónapokig, annak milyen egészségügyi hatásai vannak.

 

Forrás: modernfarmer.com