A Világgazdaság szerdai számában Zsótér László, a sertéstartással foglalkozó Kunágotai Bercsényi Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója elmondta, a két-három héttel ezelőtti árakhoz képest körülbelül 10 százalékkal, kilónként 310 forintra csökkent az élősertés felvásárlási ára, ha viszont a három hónappal ezelőtti árakhoz mérik a mostani piaci szintet, akkor több mint 20 százalékos a mérséklődés. Hozzátette, a jelenlegi ár még nem a mélypont.
Zsótér László úgy véli, különösen fájó, hogy a 3 millió alatti sertésszámmal az ágazat vesztett a jelentőségéből, hiszen ha tízmillió disznó lenne az országban, minden bizonnyal gyorsan jönne a segítség. Márpedig most azonnali intézkedésekre lenne szükség, mert sok sertéstartó tönkremehet abban, ha bezárul az exportpiacok nagy része, mert így bennragad a hús, és lenyomja a belföldi árakat – fejtette ki.
Közölte, a sertéstartók próbálnak szabadulni állataiktól, és sokan közülük nem tervezik, hogy újratelepítik óljaikat.
Zsótér László szerint a termelők arra számítanak, hogy a jelentős távol-keleti piacok újranyitása három évbe is beletelhet.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségnek elnöke elmondta, mintegy 40 ezer tonna hús piaca vált bizonytalanná, mivel ennyit szállítottak évente a magyar feldolgozók azokba az országokba, amelyek bejelentették, hogy kitiltják a magyar élő sertést és sertéshúst.
Összefogást sürget a kamara
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ágazati összefogást szorgalmaz annak érdekében, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) ne jelenjen meg a házi sertés állományokban, illetve minél kisebb kár érje az ágazatot a vírus esetleges terjedése esetén – közölte a NAK.
Ennek érdekében a sertéstartóknak maradéktalanul be kell tartaniuk az állategészségügyi és járványvédelmi előírásokat.
A NAK kitért arra is, hogy tájékoztatta a kiskereskedelmi láncokat az ASP megjelenése miatt kialakult helyzetről.
A közleményben emlékeztetnek, hogy az ASP magyarországi megjelenése óta az országgal szemben több mint tíz állam vezetett be sertéshúsimport-tilalmat.
Az érintett országokba az elmúlt években megközelítőleg 40 ezer tonna, jellemzően magasabb árfekvésű terméket szállítottak, ez a teljes magyar sertéshúskivitel 30 százalékát tette ki.
A szakemberek szerint a jelenleginél jóval súlyosabb piaci zavart okozna a kórokozó megjelenése valamely jelentős, sertéshúst termelő és exportáló európai országban. A bevezetendő importkorlátozások következtében vélhetően beszakadnának az európai felvásárlási árak, és olcsó sertéshús árasztaná el a közép-kelet-európai piacokat – olvasható a NAK közleményében.
Uniós feltételek
A magyar hatóság szakemberei április 21-én mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASP) betegséget a Heves megyei Gyöngyös-Gyöngyöshalász Földtulajdonosi Vadásztársaság területén talált vaddisznótetemben.
A fertőzötté nyilvánított területen lévő sertéstartó telepekről sertést csak a járási hivatal előzetes engedélye alapján, csak az előírt klinikai és vérvizsgálatok kedvező eredménye után szállíthatnak más helyszínre az országon belül, vágásra vagy továbbtartásra – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A házi vágásokat 48 órával korábban be kell jelenteni a járási hivatalnak és a járási főállatorvos dönt a húsvizsgálatról és a szükséges mintavételekről – tették hozzá.
A Nébih a honlapján korábban közölte, hogy a hatóság az ASP megállapítása után kijelölte a fertőzött területet, valamint azon belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet. Megtiltotta a társas vadászatot, és az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötte, így fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznó test vagy azok húsa nem szállítható ki.
A Nébih honlapján szerepel, hogy a vírus miatt Oroszország, Ukrajna, Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Ausztrália, Fehéroroszország és Dél-Afrika Magyarország egész területéről, Macedónia pedig Heves megyéből tiltotta meg a magyar sertéshús bevitelét.
Az afrikai sertéspestis – ami nem azonos a klasszikus sertéspestissel – az emberre nem veszélyes.
A betegségről, az elrendelt előírásokról, korlátozásokról, valamint az érintett területekről részletes információk találhatók a Nébih honlapján.
