Magyarországon a hasznosított mezőgazdasági terület – a szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ágak összesen – nagysága 5,35 millió hektárt tesz ki, ami az ország teljes területének 57,5 százaléka. Mégis, a szabadföldi öntözésre berendezett terület csupán 191 ezer hektár, amiből átlagosan 68 ezer hektárt öntöznek a termelők, a gazdálkodók által a SAPS-támogatás igényléséhez négy év (2011–2014) alatt bejelentett főnövények területadatai alapján.
Az öntözés alacsony elterjedtsége olyan okokra vezethető vissza, mint a szétaprózott birtokstruktúra, a termelői együttműködés hiánya, a rövid távú bérleti szerződések, a vízjogi engedélyezési rendszer összetettsége, a nehezen hozzáférhető, az igényekhez képest nem megfelelő mennyiségben és/vagy minőségben és/vagy időpontban rendelkezésre álló öntözővíz, illetve a fejlesztéshez szükséges források korlátozott elérhetősége. A magyarországi szabadföldi növénytermelés számára az öntözhető területek növelése óriási fejlődési lehetőség lehet, sőt, a klímaváltozással összefüggésben egyenesen szükségszerű.
Annak érdekében, hogy vizsgálni lehessen, mely területeken válik gazdaságossá az öntözés és hogyan változik a térbeli kiterjedése, kialakítottak egy modellt, amelynek módszertana a környezeti és gazdasági hatásokat egyaránt igyekszik minél teljesebb mértékben leképezni.
A könyvben a kiemelt öntözési potenciálú szántóföldi vagy ültetvényes művelésben termelt növények területére (2,7 millió hektár) végeztek dinamikus öntözésgazdaságossági megtérülési kalkulációt. Nettó jelenértéket (NPV) számoltak, amit az öntözéshez kapcsolódó beruházási és üzemeltetési költségek, valamint az egyes növények öntözés hatására várható többlethozamával elérhető többletjövedelem alapján határoztak meg. A kalkulált NPV és a természetföldrajzi szempontok figyelembevételével elkészítették a gazdaságosan megvalósítható öntözési beruházások által érintett területek lehatárolását.
Habár a mezőgazdaságban kizárólag beruházásgazdaságossági szempontok alapján összesen több mint 1 millió hektárt lehetne öntözni, a már meglévő magyarországi felszíni és felszín alatti öntözőrendszerek a mezőgazdasági vízigényt csak részben képesek fedezni. A vizsgált növények mezőgazdasági területe és a felszíni öntözőrendszerek által lefedett terület, azaz a vízkereslet és vízkínálat metszete alapján elvileg maximum 720,1 ezer hektárt lehetne öntözésbe vonni. Az NPV alapján azonban ennek kevesebb mint a felén, azaz 337,2 ezer hektáron térülne meg az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges beruházás, amelynek – a jelenlegi vetésszerkezet alapján – becsült vízigénye 409,0 millió köbméter.
A gyümölcsösök esetében több mint kilencszeres területnövekedést lehetne elérni. Azokon a területeken, ahol az öntözés megvalósítható, a 100 hektárból (1×1 kilométeres rács) öntözésbe vonható terület nagysága többnyire meghaladja az 50 hektárt. E területek elsősorban a fő öntözőcsatornák és folyóvizek mellett, így a Duna menti síkságon, a Hajdúsági- és a Békés-Csanádi-löszhátakon, a Rába menti és Mosoni-síkságon, valamint a Nagykunsági-főcsatorna mentén helyezkednek el.
A felszíni vízkészletek esetében számszerűsítették, hogy a nem öntözött területből az öntözött területek és az öntözési igények, valamint az NPV-értékek alapján a jövőben bevont újabb területek esetében az öntözési beruházás mennyibe kerül az egyes növénykultúrák esetében. A felszíni vizekre is igaz, hogy a nagyobb beruházási költség kisebb NPV-értéket, a kisebb beruházás jobb megtérülési arányt jelent. A 2. ábráról leolvasható, hogy a minimális és maximális fajlagos NPV-értékek esetében a legnagyobb, 1-2 millió forint közötti, valamint a 2 millió forint feletti értékek elsősorban az Alföld keleti és déli részén, valamint a Duna mentén helyezkednek el. Előbbiek mellett Győr-Moson-Sopron megyében is jelentős többletjövedelem érhető el.
Ezek az összegek nem tartalmazzák azokat a vízügyi beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az öntözővíz egyáltalán rendelkezésre álljon a táblákon.
Az öntözési beruházásoknak köszönhetően összesen 1,1 millió tonnával nagyobb termést realizálhatna az ágazat, aminek a becsült értéke 135,6 milliárd forint.
A könyv megállapításai és következtetései alapján javaslatokat fogalmaztak meg az öntözésfejlesztés elősegítése érdekében. A könyv májusban jelent meg, és az AKI honlapjáról (repo.aki.gov.hu/3153) letölthető.
