Ahogyan Győrffí Balázs a NAK elnöke kiemelte, sok szállal kapcsolódik egymáshoz a két szervezet, évek óta tartó együttműködésre tesznek pontot a mostani aktussal. A termelőknek információra van szükségük, ehhez járulnak hozzá a növényvédős szakemberek.
A növényvédőszer kivonás óriási problémát jelent az arárágazat számára. Ráadásul Brüsszelben gyakorta nem szakmai indokok, hanem lobbitevékenység alapján döntenek. Éppen ezért a szakmának is hallatnia kell a hangját. A kivont készítmények helyett gyakorta nincsen alternatíva, vagy ha igen, az is előfordul, hogy nagyobb környezeti terheléssel jár alkalmazásuk, mint a már bevált, jól ismert készítményeké.
A szakember kiemelte a kiskultúrák védelménél megjelenő problémát. Egy új készítmény engedélyeztetése tíz évbe is beletelhet, s mintegy 200 millió euróba kerül. Az eseti iengedélyeket sem adják ingyen, s ráadásul számolni kell a bürokratikus akadályokkal is. Nem véletlen, hogy így virágoznak a fekete technológiák. Az Akadémia részéről egy kiskultúra 6000 hektárnál lehetne elfogadható, ez alatt egyszerüsített ügyintézésre lenne szükség.
„Az innovatív növényvédőszer-gyártók kezdeményezésére jött létre a Szövetség”- mutatta be a szervezetet Kovács Gyula, hozzátéve, a tagok közös érdekek mellett dolgoznak. A szakember szintén kiemelte, hogy egy új szer engedélyeztetése hosszú és költséges folyamat, ami elé a brüsszeli bürokraták esetenként mondvacsinált akadályokat gördítenek. Vannak olyan készítmények, melyek az unión kívül a világ minden részében elfogadottak, s hiányuk könnyen versenyhtrányba hozza az európai gazdákat. A Magyar Növényvédelmi Szövetség elnöke kijelentette, innovatív, hatékony szerek nékül nem lehet gazdaságosan termelni.


