0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 14.

Ősszel parlament elé kerül az új állattenyésztési törvény

Az állattenyésztés fejlesztését az új minisztérium prioritásként kezeli. Ezt jelzi az is, hogy huszonöt év után egy új állattenyésztési törvény készül, amit már az őszi törvényhozási időszakban szeretnének előterjeszteni – hangzott el Herceghalomban, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének közgyűlésén.

A herceghalmi Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központban (NAIK) tartotta közgyűlését a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSz). A helyszín nem véletlen, Gyuricza Csaba a kutatóintézet vezetője elmondta, hogy céljuk az, hogy Herceghalom újra az állattenyésztési kutatás fellegvára legyen. Az elmúlt évben sokat tettek azért, hogy nyugat-európai szintű, versenyképes kutatásokat tudjanak itt működtetni, segítve ezzel is a szakpolitikai célok megvalósítását. Erre nagy szükség van, a kertészet vagy az állattenyésztés hozzáadott érték előállítása a nyugat-európainak csupán 60-70 százaléka, az Egyesült Államokénak pedig már az 50 százalékát is alig éri el. 

A MÁSz közgyűlés meghívott vendége volt a frissen kinevezett miniszter, Nagy István, aki úgy fogalmazott, hogy „nagyon sok komoly dolgunk lesz egymással az elkövetkezendő időszakban, sok feladatot kell megoldanunk közösen”. Az állattenyésztés fejlesztését az új minisztérium prioritásként kezeli. Új állattenyésztési törvény készül, amit már az őszi törvényhozási időszakban szeretnének előterjeszteni.

Ez a jogszabály keretet fog adni ahhoz, hogy megvédjük a magyar tenyésztés-szervezés értékeit, és megteremtsük a lehetőségét annak, hogy e szervezetek a határokon túlra is kiterjesszék tevékenységüket – közölte a szaktárca első embere.

 

Nagy István szerint erős magyar mezőgazdaság nincs erős magyar állattenyésztés nélkül, aminek az alapja viszont a fejlett tenyészállat-előállítás. Ehhez a jogszabályi környezetet is javítani kell. Olyan szabályozásra van szükség, ami amellett, hogy a kor követelményeinek mindenben megfelel, és összhangban van az uniós előírásokkal, az ágazat hosszú távú érdekeit is hatékonyan képes szolgálni.

A megújuláshoz azonban szükség van az erős, szakmailag felkészült, a modern kor kihívásaira reagálni képes szakmai szervezetekre, és az általuk menedzselt programokra is. A tenyésztésszervezési feladatok ellátására éppen Farkas Sándor, az új minisztérium frissen kinevezett államtitkára harcolt még ki korábban 1,3 milliárd forintot.

Ez az összeg 2018-ban is elérhető lesz, s a tervek szerint ezzel a nagyságrenddel számolhatnak a fajtaegyesületek és a szakmai szövetségek a következő években is – tette hozzá a tárcavezető.

Nagy István beszélt arról, hogy nem halogatható tovább az agrár-felsőoktatás és szakoktatás felülvizsgálata sem. Újjászervezésükkel szeretnék elérni, hogy jobban tudjanak igazodni a XXI. század kihívásaihoz. Hozzátette, hogy 2020 után több szempontból is új időszak kezdődik. Nem csak új uniós költségvetési ciklus kezdődik, hanem megváltoznak a prioritások és az ezekre épülő támogatások is módosulnak.

A minisztérium továbbra is kiemelten kezeli a mezőgazdasági, köztük az állati termékek GMO-mentességének fenntartását, illetve garantálását. Ez ugyanis az ökológiai, egészségügyi, élelmiszerbiztonsági szempontokon túl olyan piaci előnyt jelent a hazai termékeknek, ami hosszú távon is segíti a magyar élelmiszerek versenyképességét.

A miniszter kijelentette, hogy MÁSz 2010 óta stratégiai partnere a minisztériumnak és feltett szándéka az új vezetésnek, hogy az együttműködés a jövőben is fennmaradjon.

Farkas Sándor parlamenti államtitkár, a MÁSZ elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy sikeres, minőségi takarmány előállítás nélkül nincs sikeres állattenyésztés. Hozzátette, hogy meg kell felelni a piac kihívásainak és nagyobb feldolgozási szintet kell elérni. Ne csak eredményesek legyünk, hanem sikeresek is – fűzte hozzá az államtitkár.

 

Forrás: magyarmezogazdasag.hu