Hazánk álláspontja az, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat ne automatikusan hosszabbítsák meg, hanem a tagállamok érdemben tárgyaljanak a kérdésről – nyilatkozta a Világgazdaságnak Budai Gyula. Az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztos szerint a 2014 augusztusában bevezetett korlátozások több milliárd euró exportkiesést okoztak a magyar gazdaságnak, a legnagyobb vesztes az agrárium és az élelmiszer-feldolgozás.
Rámutatott: uniós szinten a veszteség 2017 végére elérhette a 30 milliárd eurót. Az Európai Unió tagállamainak Oroszországba irányuló exportja 2013-ban 120 milliárd euró, míg 2016-ban már csak 72 milliárd euró volt. Az orosz piacról kieső cégek pedig jó ideig a közösségen belül kerestek piacokat saját termékeiknek, ami erős árversenyt indukált.
Ezért – tette hozzá a miniszteri biztos – a kormány kiemelt célja a piaci viszonyok stabilizálása, az importtilalom által érintett termékek további árcsökkenésének megakadályozása, a felhalmozódó készletek belső és alternatív piacokon való levezetésének támogatása, valamint a kárt szenvedett piaci szereplők lehetőség szerinti minél nagyobb mértékű kárpótlása.
Kifejtette: egyébként az élelmiszerimport vonatkozásában általánosan elmondható, hogy orosz részről az EU ellen bevezetett korlátozásokat abban az esetben sem oldanák fel, ha a közösségi szankciók megszűnnének, hisz ezzel számos olyan orosz élelmiszeripari cég piacot vesztene, amely helyettesítő termékeket hozott forgalomba.
Uniós szinten az egyik legfontosabb a németek viszonyulása az embargóhoz. „Tapasztalataink szerint a szankciókkal kapcsolatos német álláspont az, hogy a roll over, vagyis az automatikus meghosszabbítás sem a gazdasági, sem az egyéb területeken nem kívánatos. Az aktuális értékelés szerint a nyáron és ősszel esedékes EU-s szankciós döntéseknél Németország a hat hónapos hosszabbítás mellett áll ki” – mondta Budai Gyula.
