„A magyarországi vetőmaghelyzet nem a legrózsásabb; az őszi kalászosoknál a megújulás aránya nagyon alacsony” – világított rá a problémára Antal Gábor, a kalászos fajtabemutatót szervező Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója, aki szerint sokkal többeknek kellene az alacsonyabb potenciálú, bizonytalan eredetű vetőmagok helyett fémzároltakat használni, hiszen ez nemcsak az eredményes gazdálkodás, hanem növényegészségügyi szempontok szerint is kulcskérdés.
Ezért állít elő az országos szinten is meghatározó vegyes gazdálkodású mezőgazdasági nagyüzem vetőmagokat, méghozzá európai viszonylatban is korszerű körülmények között.
A modern, nemzetközi színvonalat emelte ki Csontos Attila, a Júlia Malom ügyvezető igazgatója is az általa vezetett létesítményt ismeretve, amely 2005-ben épült Kunszállás határában, s amelyben három malom dolgozik egyszerre: kettő búzát – együttes teljesítményük 160 ezer tonna/év –, egy pedig durumbúzát őröl. Utóbbi fajta kapcsán a szakember elmondta, hogy mivel nagy divat lett mostanság, sokan termelik, azonban akadnak korlátai, amikkel érdemes tisztában lenni.
A durumbúzából ugyanis tésztaliszt lesz, ám mivel itthon többet termelünk belőle, mint amennyire belföldi felhasználásra szükséges, a fölösleget exportáljuk, azonban csakis a kiváló minőséget.
A Júlia Malom ügyvezető igazgatója ezt követően a hazai búzatermelés főbb számait ismertette: vetési területének nagysága itthon 1,1 millió hektár körül van, a termésátlag kapcsán pedig 5 millió tonna körüli mennyiség várható az idén, amiből a malomipar körülbelül 1,25 millió tonnát használ fel, 1 millió tonnából takarmány, 300 ezerből vetőmag lesz, s mintegy 2 millió tonnát exportálunk ebből a terményből.
Csontos Attila egyébként úgy véli, a magyar búzaexportnál nem használjuk ki az adottságainkat, hiszen nem azokat a paramétereket hangsúlyozzuk, amik megkülönböztetik a magyar fajtákat a többitől. Az egyik ilyen az acélosság – minél acélosabb a búza, annál nagyobb a vízfelvételi képessége –, amiből kiindulva elérhetnénk idővel, hogy ne csak az ára, hanem a minősége miatt is a magyar búzát válasszák a külföldiek. A szakember szerint az itthoni gazdáknak is ez a legjobb választás, hiszen az említett tulajdonságuk miatt, a korai magyar fajtákkal érhető el a legbiztonságosabb termelés.
A magyarországi kalászos gabonák országos termesztési adatairól Lukács József, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság igazgatója számolt be előadásában.
A Nébih szakembere beszámolt vetőmagterületek 2002 és 2017 közötti alakulásáról. 2002-ben 161 hektáron állítottak elő Magyarországon vetőmagot, 2004-től csökkenés következett be, mostanra pedig a vetésterület 130 ezer hektárra bővült, ami tartható, nem utolsó sorban pedig elegendő lehet Lukács József szerint. Hasonló tendencia figyelhető meg a fémzárolás alakulása kapcsán is – emelkedés a 2004-es mélypont után az utóbbi években tapasztalható.
– egyértelműsítette Lukács József.
Ilyen, minőségi fajtákat ismertettek szortimentjükből az előadásokat követően a Hód-Mezőgazda Zrt. munkatársai is, köztük az „MV Kolo” őszi búzát, melyet a nagyüzemi kísérletek eredményeként be is mutattak egy, a Hódmezővásárhelytől néhány kilométerre fekvő táblában. A látogatók egész sora hallgatta az egyes fajtákról szóló ismertetőket, köztük Feczák Gábor, aki egy vetőmag-nemesítéssel és –szaporítással foglalkozó cég ügyvezetője. A szervezők nagy gondossággal bonyolítják le ezeket a fajtabemutatókat, így már évek óta visszatérő látogató vagyok – beszélt tapasztalatairól Feczák Gábor, aki egyébként Hódmezővásárhelyen s az attól nem messze lévő Algyőn gazdálkodik.
