Jó fajtaválasztással akár 50 ezer forint többletbevételt is elérhetnek a kukoricatermesztők hektáronként.
Mint Győrffy Balázs, a NAK elnöke kiemelte, a korábbi közel egymillió hektáros hazai kukorica vetésterület idén 890 ezer hektárra zsugorodott. Országos szinten és évjáratonként a termésmennyiségek között jelentős különbségek mutatkoznak.
Míg a termésátlagokat tekintve a 70-80-as években a világ élvonalához tartoztunk, mára alaposan lemaradtunk. Miközben hazánkban 5,4-6-8 tonnás átlagtermésekkel számolunk, a németek, az olaszok vagy éppen a franciák 8 tonnát stabilan termelnek, s a spanyolok – igaz öntözéses technológiával – 10 tonnával dicsekedhetnek. A szakember csak csendesen tette hozzá, a rekordot 34 tonnával az Egyesült Államokban tartják. Van tehát hová fejlődnünk.
Az előrelépés lehetőségét a fajtaválasztás és az öntözés területén látja a NAK. Éppen ezért as GOSZ-hoz és a VSZT-hez csatlakozva beszálltak a fajtakísérleti projektbe. Mint az elnök kiemelte, egy jó fajta plusz egy tonnát, azaz a mai árakon 50 ezer forintot tesz hozzá hektáronként a gazdálkodás sikeréhez.
Az öntözésfejlesztést felkarolta a NAK, hiszen egyik évről a másikra szélsőséges időjárási körülményekkel találkozhatunk. Ma hazánkban a termőterület alig két százaléka – 80-100 ezer hektár – öntözhető, amit a szakember véleménye szerint legalább egymillió hektárra kellene emelni.
A NAK letette a kormány asztalára az öntözésfejlesztésről szóló stratégiáját, ehhez előzetesen felmérték a gazdák igényét, s feltérképezték azokat a helyszíneket, ahol ma a legkönnyebben lehetne a fejlesztést megvalósítani. Fontosnak tartják, hogy a gazdaságok földjeinek szélén – vagy elérhető távolságban – legyen vízkivételi pont, s akkor öntözésfejlesztésre már tudnának pályázni a vállalkozók.
A szaporítóanyag előállításról szólva Győrffy Balázs elmondta, a világon a hatodik legnagyobb vetőmag exportőrök vagyunk. A szaporítóanyag-termesztés Magyarország számára stratégiai fontosságú ágazat, nemzetgazdasági érdekünk annak magas színvonalon tartása, hiszen a hazai mezőgazdaság biológiai bázisát és az élelmiszerlánc alapját jelenti.
Magyarországon jelenleg 125 ezer hektáron folyik szaporítóanyag-termesztés (vetőmag 120 ezer hektáron, vegetatív szaporító- anyag 4100 hektáron). Közel 1000 vállalkozás foglalkozik a jellemzően kézimunka-igényes szaporítóanyag-előállítással, amely mintegy 15 ezer főnek jelent főállású foglalkozást illetve 70 ezer személynek biztosít állandó vagy idényjellegű munkát. Az ágazat jelentős értéket állít elő, a mezőgazdaság teljes éves kibocsátásából 9 százalékkal, a növényi termékek exportjából pedig 10 százalékkal részesül.
Az elmúlt időszakban a közigazgatás átszervezése következtében átalakuló hazai növényi szaporítóanyag-minősítő rendszer jövőjére vonatkozóan jelentős aggodalmak merültek fel, pusztán ezen tényező következményeként legalább öt százalékos visszaesést szenvedett el az évek óta növekvő ágazat.
Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke hangsúlyozta, már 12 éve, hogy a kukorica fajtakísérleteket a VSZT-vel közösen elindították, s most a NAK is mellé állt a kezdeményezésüknek. A kukorica jelenti az első lépést, de jövőre már az őszibúza területére is elkalandoznak, hogy 2019 nyarára ott is kész vizsgálati eredményeket tehessenek le a gazdák asztalára. Kukoricából olyan ajánlati fajtalistát szeretnének elkészíteni, amiből a gazda saját adottságainak megfelelően tud választani.
– magyarázta Polgár Gábor. A VSZT ügyvezető igazgatója kiemelte, több éréscsoportot tesztelnek, jellemzően a FAO 300-400 csoportból. Idén 34 minta vizsgázik az ország tíz pontján, eltérő ökológiai körülmények között. A fajták kódoltan szerepelnek a négy ismétléses kisparcellás kísérletben, s a nevekre csak az eredményhirdetéskor derül fény.
Nemzeti fajtajegyzékünkben mintegy 300 kukorica szerepel – míg az uniós listán több mint 3200 -, így nem csoda, ha a termelők évről évre várják a döntésüket segítő független fajtakísérlet eredményét.
