A KSH adatai szerint Magyarországon málnából a kilencvenes évek elején 27 ezer tonna termett, ez mára 1,2-1,5 ezer tonnára csökkent – írja a nak.hu. A málnaültetvények elöregedtek, a jövedelmezőség csökkent, sokan felhagytak a munkaigényes gyümölcs termesztésével.
Mindezek mellett gondot jelent a munkaerőhiány is. A gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, valamint a folyton termő fajták használata adhatna lendületet a málnatermesztésnek.
A friss és a fagyasztott málna külkereskedelmi egyenlege negatív. A friss málna behozatala 121 százalékkal 268 tonnára nőtt, ugyanakkor a kivitele 62 százalékkal 2,3 tonnára csökkent 2017-ben az előző évihez képest. Az export elsősorban júliusra és augusztusra koncentrálódik, és döntő hányada Romániába kerül.
A Budapesti Nagybani Piac kínálatában az elmúlt évihez képest idén két héttel később – a 23. héten – került piacra a belföldi málna 1175 forint/kilogramm termelői átlagáron.
Az ENSZ FAO adatai szerint a világon a málna termésmennyisége emelkedő tendenciát mutat. A legnagyobb málnatermesztők: Oroszország, Egyesült Államok, Lengyelország, Szerbia, Ukrajna és Bosznia-Hercegovina. Az Európai Unióban Lengyelország termeli a legtöbb málnát, ahol a málna termőterülete 30 ezer hektár körüli, termése évente 110-120 ezer tonna között alakul. Lengyelországban csökkent a málna ára 2018-ban, ennek okai között szakértők a málna harmadik országokból (Szerbiából és Ukrajnából) származó behozatalának növekedését, a jelentős munkaerőhiányt, valamint a tartósan magas hőmérsékletet és a szárazságot említették.Szerbiában 2017-ben több mint 109 ezer tonna málnát termesztettek, ennek legnagyobb részét külföldön értékesítették.
Az Eurostat adatai szerint az EU belső piacán Spanyolország a legnagyobb frissmálna-exportőr, a vezető importőr Németország. Az unió belső piacán a legnagyobb fagyasztottmálna-exportőr Lengyelország, -importőr pedig Németország.
