A KSH adatai szerint 2018. I-VI. hónapokban a vágósertés termelői átlagára (malac és süldő nélkül) 359 Ft/kg volt, ami 12,6 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában volt. Ennél még jelentősebb a különbség, ha a tavalyi és az idei júniusi árakat hasonlítjuk össze. 2017-ben 449 forint volt a kilónkénti átlagár, míg az idén 368 Ft. Visszaesett az érékesítés is, de most júniusban még a megelőző hónap, vagyis a májusi eladásokhoz képest is 58 ezer vágósertéssel kevesebbet vásároltak fel. Az értékesítés 296 ezer egyedre, öt éves mélypontjára zuhant ekkor. Az első félévben a 2017 évinél 2,6%-kal kevesebb, összesen 2 008000 vágósertést forgalmaztak. Az átlagsúly 115,2 kg volt.
A vágómarha átlagára (borjú nélkül) 2018. I-VI. hónapokban 424 Ft/kg volt, 7,1%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Júniusban azonban vételár már 8 forintot esett az egy hónappal korábbi árhoz képest, csupán 417 Ft-ot tett ki, míg a múlt év júniusi ártól 21 forinttal maradt el.
Egy év alatt 3903 egyedről 4062-re nőtt az eladások száma, de még az idei májusi forgalomhoz képest is nőtt 194 darabbal júniusban az értékesítés. 2018 első félévében 25467 db, összesen 12213 tonna vágómarhával kereskedtek. A létszám 1,3 százalékkal, míg az összsúly 5,4 százalékkal nőtt a tavalyi első félévi összesítéshez képest.
A termelőktől közvetlenül felvásárolt extra tej átlagára júniusban 90,74 Ft/kg volt. Májushoz képest júniusban ugyan 2240 tonnával visszaesett a tejüzemek által felvásárolt alapanyag mennyisége, de 2017 azonos időszakához viszonyítva azonban 1649 tonnával 135502 tonnára erősödött a forgalom. Ekkor az átlagos zsírtartalom 3,5%, a fehérje-koncentráció pedig csupán 3,1% volt.
2018 első félévében a tej termelői ára 3,1 százalékkal nőtt. A januártól júniusig forgalmazott mennyiség 787667 tonnát tett ki, a tejértékesítésből származó árbevétel ez által megközelítette a 75,6 milliárd forintot.
Ezzel idei mélypontjára, 6511 tonnára esett. Az exportár 95.57 Ft volt, ami ugyan elmaradt az egy évvel korábbi 102 Ft eladási ártól, viszont jócskán meghaladta a májusi 86,58 forintos literenkénti átlagárat, ami további bizakodásra adhat okot.
2018 júliusáig a vágójuh termelői átlagára 783 Ft/kg volt, ez 11,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. Ugyanekkor a felvásárolt mennyiség 4029 tonnát tett ki, vagyis egy év alatt számottevően, 21,5 százalékkal nőtt a forgalom. Júniusban, a 2017 VI. havi kilónkénti 685 forinttal szemben, 727 forintra erősödött az értékesítési átlagár, ez az egy hónappal korábbi, vagyis a májusi árhoz képest is 7 forinttal több. Ekkor 608 tonna vágójuhot forgalmaztak. Az egy évvel korábbival összehasonlítva tetemesen, 122 tonnával nőtt az eladott exportképes alapanyag mennyisége, ami elégedettségre adhat okot.
A KSH adatai szerint a vágóbaromfi átlagára 2018. I-VI. hónapokban – 2017 hasonló időszakának összesítéséhez képest – 1,1 százalékkal, kilónként 290 forintra emelkedett. Ezen belül a vágólibai ára 10,8, a vágókacsáé 4,3, a pecsenyecsirkéé pedig 1 százalékkal drágult, a vágópulyka viszont 3 százalékkal olcsóbb lett, A június 30-ai állapot alapján a feldolgozásra átvett vágóbaromfi össztömege 265817 tonna volt, ami a tavalyi forgalmat jelentősen, 9,5 százalékkal meghaladta. A baromfiszektor kibocsájtása 34482 tonnával felülmúlta az egyre gyengébben teljesítő sertéságazatét.
Az étkezési tojás termelői ára az idei év első félévének átlagában 19 Ft volt, mindössze 0,5 százalékkal több, mint 2017 első félévében. Júniusban 18 Ft-ot adtak érte, ami az elmúlt évhez képest 1 Ft árcsökkenést eredményezett, egyre nehezebb helyzetbe sodorva a szerény nyereségért küszködő termelőket.
