A II. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow-n járva egy „Helytörténeti Kiállítás” feliratú sátorra bukkantunk, ahová betérve megtudtuk: a több mint kétszázharminc esztendeje alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok történelmének korabeli tárgyait gyűjtötték itt össze.
„1872-ig, a polgári település megalapításáig az agrárüzemtől kezdve a kórházon át egészen az iskoláig itt minden a ménesbirtokhoz tartozott” – mondta Tarkó Gábor, a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója s egyben a város helytörténeti gyűjteményének vezetője. A rendezvény látogatói az ennek részét képező tematikus tárlatok tárgyaiból láthatnak válogatást: majori cselédek, summások, szakmányosok és idénymunkások munkaeszközeit, vagy éppen a régi iskola taneszközeit is szemügyre lehet venni. „Ezeken felül a „legnagyobb ménestörténet” című relikviáiból is hoztunk magunkkal néhányat, köztük régi sütővasakat, bognárszerszámokat, illetve kiállítottuk Vitéz nagybányai Horthy István mezőhegyesi vadászigazolványát is” – folytatta Tarkó Gábor, felhívva a figyelmet a vasúttörténeti tárgyakra, az 56-os forradalomhoz, valamint a Kádár-korszakhoz köthető darabokra.
Agrárkiállítás lévén, természetesen a mezőgazdasággal és élelmiszeriparral kapcsolatos tárgyakból sincs hiány a sátorban. Az egyik ilyen volt az iskolában, a 60-as években készített Zetor K25-ös traktormodell, nem messze tőle a cukorgyár technikatörténeti tárgyai kaptak helyet, nem megfeledkezve a nyolcezer esztendős őskori régészeti leletekről. Ottjártunkkor a legnagyobb érdeklődés ugyanakkor a helytörténeti kiállítás külső részén volt.
– mutatott rá beszélgetésünk végén Tarkó Gábor a nagy gonddal helyreállított – a gépen a felnin kívül minden gyári – traktorra.
