Oroszország nem exportált sertéshúst Kínába egészen februárig, amikor Peking felhatalmazott három orosz termelőt, hogy sertéshúst értékesítsen a 3,5 milliárd dolláros (1235 milliárd forintos) kínai importpiacon, amelyet az uniós termelők uraltak 51 százalékos részesedéssel. A kereskedelem tovább erősíti az Oroszország és Kína közötti gazdasági kapcsolatokat, miközben a Nyugat egyre fokozza a szankciókat mindkét ország ellen.
Az EU a közelmúltban 37,6 százalékos ideiglenes vámot határozott meg a Kínából importált elektromos autókra, hogy ellensúlyozza a szerinte tisztességtelen támogatásokat. Válaszul Kína a dán, holland és spanyol sertéshús-előállító cégeket jelölte meg célpontként egy dömpingellenes vizsgálat során.
Kovaljov hozzátette, hogy Oroszország célja az volt, hogy három-négy éven belül a kínai sertéshúsimport 10 százalékát biztosítsa. Erős versenyre kell számítania más jelentős sertéshús-exportőrökkel, például Brazíliával szemben, valamint a növekvő kínai kibocsátással. Kínában is csökken a sertéshús iránti kereslet, bár még mindig itt fogyasztják a világ sertéshúsának mintegy felét, évi 53-54 millió tonnát.
A terjeszkedési terveket hátráltathatja az Oroszország és Kína közötti fizetések késése, mivel a kínai bankok a Nyugati szabályozók nyomására – miszerint az Oroszország elleni szankciókat hajtsák végre – óvatosabbá váltak a fizetések feldolgozásakor. Banki források arról tájékoztatták a Reuterst, hogy az élelmiszerexport lehet az egyik olyan terület, ahol a két ország barterkereskedelmi rendszerekkel kísérletezhet.
