Körképet készítettünk a ragadós száj- és körömfájás betegséggel érintett állatfajok tartói körében arra vonatkozóan, hogyan látják gazdaságuk, illetve az általuk képviselt ágazat helyzetét.
Pintér Zsolt Győr-Moson-Sopron vármegyében, Beled községében található gazdaság, az Extra Tej Kft. ügyvezetője. 1100 egyedes tejelő tehénállománnyal és összesen 2600 állattal rendelkezik. A gazdaság nagy hangsúlyt fektet a tudatos tenyésztésre, a genetikai érték növelésére, amelynek eredményeként a tehenek nem ritkán 15-17 ezer kilogramm tejet is adnak egy laktáció alatt, szemben a hazai 8-10 ezer kilogrammos átlaggal.
A gazdaságot érzékenyen érinti a járványveszély, mivel a kitörési pontok 40-50 kilométeres körzetben találhatók.
A járvány megjelenésekor a gazdaság gyorsan és határozottan lépett fel. A fiatal szakembergárda agilitásának és profizmusának köszönhetően a menedzsment felismerte a helyzet komolyságát, és azonnal bevezette a szükséges járványügyi intézkedéseket, majd a már meglévő járványügyi intézkedési terven tovább szigorítottak. Ennek keretében a gazdaság kézmosókat és fertőtlenítőket helyezett ki, gépjármű- és kerékfertőtlenítést vezetett be, fertőtlenítőkapukat állított fel a telepek bejáratánál és a munkavállalók egy részének telepre költözésével részleges zárlatot rendelt el. A munkavállalók példaértékűen támogatták a járványügyi intézkedéseket, a telepen maradó kollégák önként vállalták a megváltozott munkarendet.
Helyszűkében
A járványügyi intézkedések következtében az állatok mozgatása – beleértve a selejtezést is – akadályokba ütközött, a telepről az állatok ki- és beszállítás tilos.
– részletezte Pintér Zsolt. A vágóhídi kapacitáshiány tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel a körzetben hatóságilag kijelölt négy vágóhíd nem rendelkezik megfelelő kapacitással a szarvasmarhák fogadására. A rozs betakarítása újabb kihívást jelentett, mivel a telepet meg kellett nyitni a szállítójárművek és a gépkezelők számára, ami fokozta a fertőzésveszélyt. A gazdaságvezetés részletes intézkedési tervet dolgozott ki a betakarítás biztonságos lebonyolítására, szabályozva a járművek és a gépkezelők mozgását. A fertőzés terjedésének kockázata nem korlátozódik az állatokra, hanem a takarmányra is kiterjed, ami veszélyes hulladékká válik a fertőzés esetén.
A járványhelyzet komoly hatással van a szarvasmarha-ágazatra. Az állatok elvesztése nemcsak a tenyésztőket, hanem a kapcsolódó iparágakat is érinti, beleértve a feldolgozóipart, a kereskedelmet és a fogyasztói társadalmat. A termelés visszaesése ellátási problémákhoz és piaci zavarokhoz vezethet. A gabonapiac is érintett lehet, mivel az állatállomány csökkenése miatt a takarmányigény is mérséklődhet, ami árletörő hatást gyakorolhat a növénytermesztésre.
A gazdálkodók aggodalommal tekintenek a jövőre, de bíznak a helyzet megoldásában. Erős a szolidaritás a szomszédos érintett gazdaságokkal, erre példaként mondta el Pintér Zsolt, hogy a dunakiliti tehenészet tulajdonosával felvéve a kapcsolatot ők nem pénzt, adományt kértek, hanem azt, hogy amikor majd újratelepíthetik az állományt, akkor a legjobb genetikájú tenyészállatokból vásárolhassanak állatokat, hogy ne kelljen 5-10 évet várniuk, hogy újra elérjék azt a termelési szintet, amin termeltek. Ez jól példázza a szakma összetartását és a jövőbe vetett hitet.
