0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

A szőlő fejlődik, a bor lassan fogy

Újra fontos témákat vett elő az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottság Szőlő-, Bor-, Pálinka Albizottsága: borfogyasztási trendek, csökkenő kereslet, ágazati kihívások.

A legutóbbi ülésen tájékoztatót kaptunk a hazai – és nemzetközi – borfogyasztásról, a telepítési és rekonstrukciós pályázatok állásáról, valamint a 2024-2025-ös borászati év alakulásáról.

Gál Péter, az AM főosztályvezetője Moldáviából online jelentkezett be, ahol az OIV éves közgyűlésén vett részt. Mint elmondta, a borágazat szereplői az utóbbi időben egyre több kihívással szembesülnek: a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségekkel, a Covid járvány utóhatásaival, az orosz-ukrán háború, a gazdasági válsághelyzetek és az infláció következményei mellett a borfogyasztás évek óta tartó csökkenésével.

Hazánkban az egy főre jutó éves borfogyasztás alig haladja meg a 17 litert, ha ezt a felnőtt lakosságra számítjuk, akkor is csak 20 literrel számolhatunk.

Ez az adat is az azt megelőző évhez képest másfél literrel, azaz mintegy két palackkal csökkent. Ám, ha megnézzük, ez nem tér el a világ borfogyasztási tendenciájától, ami 247 millió hektoliterrel 2017-ben volt a csúcson. Az OIV legfrissebb adatai alapján1 a világ borfogyasztása 2024-ben 214,2 millió hektoliterre csökkent, ami 3,3 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest, és a legalacsonyabb szintet jelenti 1961 óta. Az 1990-es évek végétől regisztrált keresletnövekedés a 2010-es évekre 240-245 millió hektoliter között stabilizálódott, majd 2018 óta folyamatos csökkenés tapasztalható. A Covidot követően kis emelkedés volt tapasztalható, 220 hektoliterre nőtt, azóta, az elmúlt hat évbe 25 millióval csökkent. Ez pedig nagy érvágást jelent a borásztársadalom számára.

A borfogyasztás nem egyenlő az alkoholfogyasztással

Nem elég, hogy csökkent a háztartások jövedelme, ehhez még számoljuk hozzá azt a borellenes kampányt, amit 15-20 éve folytatnak különböző csoportok, s mostanra erősen érezteti hatását a piacon. Pedig a borfogyasztás nem egyenlő az alkoholfogyasztással – emelte ki a szakember –, hanem az európai kultúra szerves része. Gál Péter hozzátette, nyugaton mintha oszlani látszana a köd, az érdeklődés kismértékű növekedése tapasztalható, de hazánkban ettől még távol vagyunk.

A HNT által a közelmúltban publikált hazai tanulmány alapján a borvidék szintén fontos tényező a fiatalok borválasztásánál, és a fogyasztók egyre tudatosabbak a borok eredetével kapcsolatban, illetve a minőség előtérbe került a mennyiséggel szemben. A mértékletes borfogyasztást az egészségre gyakorolt pozitív hatással és a társasági élménnyel kötik össze, amit egy-egy pohár bor nyújthat.

A tanulmányok rávilágítanak arra, hogy a fiatalabb generációk számára a borfogyasztás egyre inkább értékválasztás kérdése. Fontos számukra a bor természetes összetétele, az adalékanyag-mentesség, a termék mögötti történet, a termelői felelősségvállalás és a bor származási helye. A környezettudatosság is egyre nagyobb szerepet játszik a borválasztásban, ami a bioborok népszerűségének növekedésében is megmutatkozik a nemzetközi tanulmányok alapján, ugyanakkor a magyar fiatal fogyasztók körében jól érzékelhető környezettudatosság ellenére erre nem fektetnek hangsúlyt.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: