A 170 milliárd dolláros beruházás jóval túlszárnyalja a jelenlegi rekorder Három-szurdok-vízerőművet, és fellendítette a kínai építőipari részvényeket, miután Li Csiang miniszterelnök hivatalosan is bejelentette a projektet.
Peking szerint a cél: tiszta energia, munkahelyteremtés és gazdaságélénkítés. Ám India és Banglades számára a hír inkább vízbiztonsági kérdéseket vet fel. A projekt ugyanis a Jarlung Cangpó folyón épül, amely lefelé haladva Brahmaputraként ismert, és több tízmillió ember megélhetését biztosítja – írja a Reuters.
Mit tervez Kína?
A beruházás során öt vízerőművet építenek egy 50 kilométeres szakaszon, ahol a folyó 2000 métert zuhan a Tibeti-fennsíkról. Az első áramtermelésre a 2030-as évek elején-közepén számítanak, de a beruházás részleteiről – például a vízvisszatartás módjáról – Kína alig közölt információkat.
Miért aggódnak India és Banglades?
Az információhiány csak növeli a félelmeket az olyan országokban, mint India és Banglades, ahol a Brahmaputra elengedhetetlen az öntözéshez, vízellátáshoz és vízenergiához.
Arunachal Pradesh indiai szövetségi állam főminisztere szerint
Ezen túlmenően a gátak üledék-visszatartást is okozhatnak, ami rontja a termőtalaj minőségét az alvízi ártereken – hívta fel a figyelmet Michael Steckler, a Columbia Egyetem professzora.
Az 1960-as évek határháborúja óta India és Kína bizalmatlan viszonyt ápol a térségben. A kínai átláthatatlanság egyes szakértők szerint arra utalhat, hogy vizet fegyverként is felhasználhatják a beruházás elkészülte után egy esetleges jövőbeli konfliktus során.
„A Jarlung Cangpó vízerőmű-projekt Kína szuverén ügykörébe tartozik” – közölte a kínai külügyminisztérium. Hozzátették, hogy az erőmű tiszta energiát biztosít és segíthet az árvizek megfékezésében, valamint folytattak egyeztetéseket az alvízi országokkal a hidrológiai adatokról.
India hivatalos szervei egyelőre nem kommentálták az ügyet.
