Észtországban 2025 nyara óta újra terjed az afrikai sertéspestis (ASP), amely a sertéslományban eddig hét telepet érintett.
Az újabb gócok azt mutatják, hogy a vírus továbbra is stabilan jelen van az ország déli felében, miközben a vaddisznó-populációban folyamatosan fennmarad.
Forrás: Freepik
Az ASP emberre nem veszélyes, ám a sertésállományokra nézve szinte mindig halálos. A vírus rendkívül ellenálló: akár hónapokig életben maradhat a környezetben, takarmányban, járműveken, vagy feldolgozott húskészítményekben. Éppen ezért az uniós szabályozás előírja az érintett állományok azonnali felszámolását, a telepek zárlatát és szigorú mozgási korlátozásokat.
Hosszú évek óta tartó küzdelem
Észtországban először 2014-ben mutatták ki a vírust egy vaddisznóban, majd 2015-ben már a sertésállományban is megjelent. 2015 és 2017 között 27 kitörést regisztráltak, majd 2018 és 2020 között nem fordult elő új eset.
Az elmúlt években azonban ismét megjelent: 2021-ben egy, 2023-ban két, 2025-ben pedig eddig hét kitörést jegyeztek fel.
Gazdák, tiltakozások és bizalmatlanság
A kényszervágások nemcsak anyagi, hanem pszichológiai terhet is rónak a gazdákra. Idén nyáron a Viljandi megyei Nurme farmon 4 500 sertést kellett volna levágni, miután az észt és egy spanyol referencia labor is megerősítette a fertőzést.
Többen független, külföldi vizsgálatot követeltek, és transzparensekkel, gyertyákkal vonultak a telep kapujához. A hatóság kétszer is elhalasztotta a kényszervágást, először a spanyol eredmények beérkezéséig, majd egy újabb, sürgetőbb kitörés miatt Põlva megyében.
Az Észt Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Hivatal (PTA) ugyanakkor hangsúlyozza: a késlekedés veszélyezteti a teljes ágazatot.
