Szebbnél szebb fajai, fajtái közt válogathatunk.
Nyár közepén hosszan virágoznak a sásliliomok. Magas, a végén elágazó virágzati szár és hosszú, keskeny szálas levelek, valamint erős, vastag rizómák jellemzik a Hemerocallis nemzetséget.
Hat lepellevélből álló, feltűnően hosszú porzójú virágai egy napig nyílnak a nyár derekán, de egymás után hozza a bimbókat, így a látványos virágzás hetekig tart. Léteznek narancssárga, sárga, bordóba hajló, illetve félig telt virágú vagy csíkos levelű fajtái is.
Ugyancsak egy méter körüli magasságot ér el a hazánkban már csak elvétve, nyirkos réteken élő sárga sásliliom (H. lilio-asphodelus). Illatos citromsárga virágai május–júniusban nyílnak.
Kisebb termetű faj az alacsony sásliliom (H. dumortieri), magassága 40-50 cm, inkább tömött, széles csomót alkot keskeny, merev leveleivel. Virága illatos, szirmai kívül barnák, belül aranysárgák, a nyár elején nyílik.
A fűlevelű sásliliom (H. minor) bokros tövű, 40 cm magas évelő, illatos, sárga virágokkal. A szirmok külső oldala kissé barnás. Levelei keskenyek, kissé fűszerűek. Ősszel a tövek visszahúzódnak.
Mindegyik ismertetett faj ehető, édeskés szirmaikat salátákhoz vagy édességek mellé keverik, a bimbókat párolva vagy olajban megfonnyasztva köretként fogyasztják. A hajtások pedig a spárgához hasonlóan készíthetők el. Amint azt egészség rovatunkban olvashatják, gyöktörzsét gyógynövényként használják.
A sásliliomok napos fekvésben díszítenek a legszebben, talajban nem válogatnak, kevés károsítójuk van. Kihajtáskor a csigák rágása okozhat gondot. A dús virágzáshoz 3-4 évente érdemes megújítani a töveket.
