Átlagosnál nem nagyobb a fákon, bokrokon áttelelő gombaképletek, rovarok száma. Azonban ahol tavasszal küzdeni kellett a tafrinával az őszibarackon, a monília fajokkal a csonthéjasokon és az almatermésűeken, a varasodással az almán, körtén, a gnomónia gombával a dión, a málna vesszőbetegségeivel, a levéllikasztó gombával a csonthéjasokon és a baktériumokkal pl. a dión, abban a kertben javasolt a lemosó permetezés. Ezzel már a következő évi termés védhető és a tavasszal induló fertőzések ereje csökkenthető, azaz alapkezelésnek fogható fel ezt a permetezés.

Az alma esetében érdemes még ebben gondolkodni, különösen a beteg fák, ültetvények kezelésében. Növénykórtani szempontból az alma az idei évben viszonylag kedvező helyzetben volt, mert a nedvesség igényes kórokozók csupán a tavaszi időszakban (április-május) tudtak érvényesülni. Míg a varasodás felszaporodása visszafogott volt, addig a virágzáskori csapadékos időszak miatt az erwíniás betegség lokálisan, egy-egy ültetvényben jelentős károkat okozott.

Ha előrelátóak voltunk és lehetőségünk is volt, a fertőzött pásztorbot-szerű hajtásokat, károsodott vesszőket, ágrészeket eltávolítottuk, ha nem, akkor ezt most mindenképp tegyük meg, majd végezzük el a lemosó kezeléseket réz tartalmú készítménnyel. A fertőzött növényrészek csonkolásával, fertőtlenítéssel, szakszerű sebkezeléssel részlegesen megmenthetőek a fák. A csapadékosabb vidékeken, érzékeny fajtákon közepes szintűre is erősödhetett a varasodás fertőzés, amely nagyobb részt a lombot érinthette.