„Teljes csend uralkodott itt. Egy csomó fű sem nőtt. Minden fű, amit itt lát, a technosolnak köszönhető – mondta el az Euronews Smart Regions című műsorában Felipe Macías Vázquez emeritus professzor. Azt akartuk elérni, hogy ismét benépesítse a területet a vadvilág, a növényzet, fák, stb… és sikerrel jártunk.”
A projektnek összesen hét partnere van: két egyetemi laboratórium és öt vállalat, amelyek a technosolok és az organikus komposztok előállítására szakosodtak. A teljes büdzsé 2,1 millió euró, ebből több mint másfél millió eurót az Európai Kohéziós Politika biztosít.
A Szent Jakab Egyetem laboratóriumában a kutatók különböző típusú komposztanyagokkal dolgoznak: van itt háztartási komposzt, trágya, alga. Összetevőik kémiai tulajdonságait vizsgálják, és azt, hogyan lépnek reakcióba különböző típusú talajokkal. A komposzt új életciklust indít el.
„Az alga például, amelyet a tengerparton szedünk fel, csak ott hever haszontalanul, miközben itt komposzttá alakítjuk” – magyarázza Sarah Fiol López, a Res2Valhum koordinátora. „Ebben a folyamatban az anyagok és maradékaikat újrahasznosítjuk, és új értéket nyernek.”
A kutatás eredményeit megosztják a projekt partnereivel. A portugáliai Liporban évente 60 ezer tonna biohulladék keletkezik. Ezt összekeverik zöldséghulladékkal, a komposzt pedig néhány hetes érés után jön létre ezekben a csatornákban. Évente 12 ezer tonna komposztot gyártanak így.
Az organikus hulladékgazdálkodás ezzel tehát gyökeret vert ebben a határmenti régióban.
