Szerző: Waum Konrád Hunor
2025 elején az Európai Unió állategészségügyi hatóságai korlátozást vezettek be a Romániából származó élő juhok és kecskék uniós exportjára. Az intézkedés az első fertőzéses esetek megjelenését követően lépett hatályba, majd 2025 decemberében az Európai Bizottság hivatalosan is meghosszabbította a tilalmat 2026. június 30-ig. A döntés időtávja már önmagában is jelzi, hogy nem rövid távú adminisztratív lépésről, hanem komoly járványügyi kockázatkezelésről van szó.
A korlátozás oka a peste des petits ruminants (PPR), közismert nevén kiskérődzők pestise megjelenése. Ez egy rendkívül fertőző, vírusos megbetegedés, amely kizárólag kis kérődzőket érint, és egyes állományokban akár jelentős elhullással is járhat.
Fontos hangsúlyozni, hogy az exporttilalom nem érinti közvetlenül a romániai juh- és kecsketartás mindennapi gyakorlatát. Sem a természetes, sem a mesterséges fedeztetés nincs tiltva, a tenyésztési ciklusok jogi értelemben folytathatók. A korlátozás kizárólag a külpiacokra irányuló élőállat-exportot érinti, ami ugyanakkor komoly gazdasági következményekkel járhat. Az exportlehetőségek beszűkülése növeli a belföldi kínálatot, nyomást gyakorol az árakra, és likviditási problémákat okozhat azoknál a gazdaságoknál, amelyek eddig döntően külpiacokra termeltek.
A járvány nem kizárólag Romániát érinti. A PPR 2024–2025 folyamán Görögországban és Bulgáriában is megjelent, ami regionális szintű állategészségügyi intézkedéseket váltott ki. Ez azt jelenti, hogy a romániai exportkorlátozás nem elszigetelt politikai döntés, hanem egy szélesebb európai járványügyi helyzet része. Az Európai Unió célja ebben az esetben elsősorban a belső piac védelme és a fertőzés további terjedésének megakadályozása.
Magyarországon a kiskérődzők pestise (PPR) 2025 elején jelent meg igazolt formában, amihez kapcsolódóan a hatóságok azonnali állategészségügyi intézkedéseket vezettek be, beleértve az érintett állományok körüli korlátozásokat és a járványügyi zónák kijelölését. Magyarország számára a romániai helyzet különösen tanulságos. A hazai juhállomány nagysága megközelíti a 850 ezer egyedet, ami alapján a juhágazat a sertés- és baromfitenyésztés mögött, de a szarvasmarhát megelőzve a magyar állattenyésztés egyik középsúlyú, ugyanakkor kifejezetten exportorientált ágazata.
A PPR mellett az Európai Unión belül más, juhokat és kecskéket érintő fertőző betegségek is jelen vannak, amelyek szintén állategészségügyi intézkedéseket vontak maguk után. Az elmúlt években több tagállamban megjelent a juh- és kecskehimlő, valamint a kéknyelv betegség, ezek azonban jellemzően nem országos exporttilalomhoz, hanem térségi, zónázott korlátozásokhoz vezettek. Az EU gyakorlata szerint az ilyen esetekben az élőállatok mozgatását meghatározott járványügyi körzetekhez kötik, miközben a fertőzéstől mentes régiókból – szigorú feltételek mellett – a kereskedelem folytatható marad. Ez a párhuzamos járványügyi helyzet jól mutatja, hogy a kis kérődző ágazatban az állatmozgás és az export ma már folyamatos kockázatkezelést igényel, nemcsak egyetlen betegség miatt, hanem több, egymással párhuzamosan jelen lévő kórokozó következményeként is.
Waum Konrád Hunor
