Ezen kívül bővült a talajjavító adalék- és ásványi tápanyagokat hordozó nyersanyagtípusok, kőportrágyák felhasználási sokfélesége. Közülük nehéz kiválasztani a leggazdaságosabb, leghatékonyabb típust.
Az első és alapvető szempont mindig az, hogy a mezőgazdasági, kertészeti hasznosításra szóba jöhető talajjavító adalékanyagokat – a kínálatuk sokféleségével szemben – a fizikai, kémiai (technológiai) adottságaik szerint csoportosítani tudjuk. Három fő csoportot különböztetünk meg. Az elsőbe tartoznak a szerves, illetve lápi vagy lignites eredetű (tőzegek, lápföldek, kotu, leonardit) szerves anyagot, huminanyagokat (huminsav, fulvosav, szapropellek) tartalmazó javítóanyagok; a másodikba a karbonátos kőzetek, iszapok (különböző mészkövek, mésztufák, márgák, dolomitok, mésziszapok) javítóanyagai; a harmadikba pedig az egyéb, főként intenzív kertészeti célú föld- és tápanyagkeverékekhez, termesztőközegekhez adalékanyagként használható javítóanyagok.
A javítóanyag-felhasználás további legfontosabb kérdése az, hogy a talaj (a termesztőközeg) fizikai, kémiai tulajdonságainak és szerkezetének valamely hiányosságát milyen és mennyi hatóanyagot tartalmazó javítóanyaggal (adalékanyaggal) tudjuk pótolni, vagy megjavítani.
Homokon és savanyú talajokon
Hazánkban a szőlő és gyümölcsös művelési ágú régiókban: egyrészt a homok, vagy homokosabb szövetű (főként a Duna-Tisza-közi, a nyírségi, a somogyi homokhátságon, és kisebb foltokban az egész ország területén előforduló homokos) talajtájakon, másrészt hegy- és dombvidékeink savanyú erdőtalajain a szerves anyag, a mész és a magnézium pótlása lehet a leggyakoribb és legfontosabb.
Kiemelt figyelmet érdemelnek a talajkészleteink közel egyharmadát képező savanyú talajok is, ahol a szőlő, gyümölcsös művelési ágak jelentős része helyezkedik el. Ott csak olyan nyersanyagtípusok alkalmazása lehet gazdaságos, amelyek 50-80 százalékban hordozzák a mész- (és kis részben magnézium-) tartalmat, vagy a szerves anyagot.
Nem lehet gazdaságos a talajjavítás, ha a szerves anyag vagy a mész pótlását például a csak 10 százalék szerves anyagot és 20 százalék meszet tartalmazó alginittel szeretnénk megjavítani. Ezért a művelési ágak mész- és szervesanyag-pótlásához a lágy vagy kemény mészkő- és dolomitőrleményeket, a tőzegeket, lápföldeket, vagy ezek kompozitumait kell módszeresen alkalmazni (4-6 évenként a mészkőpor és a tőzeg, lápföld, szerves trágya keverékét rigolekével forgassuk a talajba).
Táji sajátosságok
PerlitŐrleménye megfelelő hőmérsékletű, gyors hevítés után nagymértékben megduzzad, térfogatának több mint a tízszeresére is. Ezt a duzzasztott perlitet a sajátos kedvező adottságai (rendkívül könnyű, igen jó hordozó, lazító, szűrő anyag) miatt főként az üveg- vagy fólia alatti termesztőközegek jól bevált keverőanyagaként hasznosítjuk. (Beszerzési helyek: Mád, Pálháza.) ZeolitokA kőzetek vulkáni eredete, geokémiai differenciálódása következtében őrleményük igen jelentős nyomelem- és ritkaelem-tartalmú kőportrágya. Egyes változatai alkalmasak a talajok, termesztőközegek nyomelem-tartalmának stabilizálására. Elsősorban a kertészetek, az intenzív hasznosítású háztáji földek, házikertek javítóanyagai, illetve a kertészeti föld- és tápanyagkeverékek, ásványkompozitok adalékanyagai lehetnek. (Beszerzési helyek: Mád, Rátka.) AlginitVulkánok krátereiben, lagúnáiban, elhalt algák maradványaiból keletkezett. Jelentős mennyiségű meszet, szerves anyagot, agyagásványt, továbbá foszfort, káliumot, nitrogént, valamint mikroelemeket tartalmazó üledékes (szürkésfehér színű, kissé zsíros tapintású, lemezes, omlékony, mállékony) kőzet. A háztáji földek, kertészeti földkeverékek javítóanyaga lehet. Komposztok készítéséhez, istállótrágyák érleléséhez, speciális földkeverékekhez használják adalékanyagként. (Beszerzési helyek: Gérce, Pula.) BentonitNevét (bentonit vagy montmorillonit) egy-egy lelőhelyéről kapta: Fort Benton Amerikában, Montmorillon pedig Franciaországban van. Mindkét fogalom ugyanarra a nagy vízkapacitású, nagy adszorpciós képességű agyagásványra vonatkozik. A hazai úgynevezett bentonitos nemesagyag is nagy montmorillonit- (alumínium-hidroszilikát) tartalmú kőzetőrlemény. Kedvező tulajdonságai a duzzadóképesség, a jó peptizáló és diszperziós stabilitás, a kis vízleadó képesség, a nagy „nyers” kötőképesség stb. A talajok, közegek víztartó képességének, valamint biológiai aktivitásának javítására használható. Igen lényeges kedvező tulajdonsága, hogy megköti és le is adja a növényeknek a tápanyagok különböző ionjait. Kiváló adalékanyaga a komposztálásnak is. Hasznosítása jó adottságai ellenére nem megfelelő mértékű. (Beszerzési helyek: Pétervására, Istenmezeje, Egyházaskesző.) |
A nagyobb homoktájak ültetvényei közelében vagy környezetében előfordulhatnak alluviális, földhasználat nélküli gyomtengeres kis medencék (turjánok, vápák, semjékek) is. Ezek lápos réti talajanyagát, vagyis a humuszos, mésziszapos, agyagásványos felső rétegét helyben föllelhető javítóanyagként (a helyüket pedig víztározóként, vagy vizes élőhelyként) lehet hasznosítani.
Ez a javítóanyag nemcsak kiváló starter, hanem hosszú távon is segíti az ültetvény egészséges fejlődését.
A homoki szőlő, gyümölcsös művelési ágú ültetvények telepítéséhez, állagmegőrzéséhez, felújításához valamennyi (érett, vegyes, rostos) tőzegtípus, lápföld, meszes lápföld javítóanyag, és azok szerves trágyával való keverékei alkalmasak. A meszező, magnéziumpótló és a szerves javítóanyagok alkalmazása nagymértékben függ attól is, hogy milyen szállítási távolságról és milyen áron lehet őket beszerezni.
A hegy- és dombvidéki szőlő, gyümölcsös művelési ágú savanyú, mészhiányos talajok javítására csak az 50-80 százalék CaCO3-tartalmú javítóanyagok (nagyobbrészt mészkő-, kisebb részt dolomitőrlemények) alkalmasak.
Miért fontos a meszezés?
Meszezés hatására nőnek a terméshozamok és javul a termények minősége: a gyümölcsök színe, íze, eltarthatósága.
Karbonátos kőzetőrlemények
A mészkő puhább (mésztufa) vagy keményebb változataiból készült mészkőporok, őrlemények mésztrágyázásra és talajjavításra egyaránt felhasználhatók. A „lágy” mészkövek egy része a fejtés során bekövetkező aprózódás, mállás után szitálással is elkülöníthető és felhasználható. A mésztufaőrlemény CaCO3-tartalma minimum 70, MgCO3-tartalma 10-20 százalék, szemcsenagysága pedig 0-2 milliméter lehet. A kemény mészkőőrlemények legalább 80 százalék CaCO3-ot kell, hogy tartalmazzanak, MgCO3-tartalmuk pedig csak legföljebb 10 százalék lehet. Szántóföldi kertészeti kultúrákban a mészkőport a szokottnál nagyobb adagú istállótrágya alászántása után kell kiszórni, hogy kedvezőbb legyen az oldódása. (Beszerzési helyek: Sóskút, Felsőtárkány, Nagyharsány, Beremend, Tapolcafő, Botakő.)
A dolomitőrlemény olyan szabadföldi kertészeti kultúrák területein javasolt, ahol a talaj nemcsak a mészhiány, hanem a magnéziumhiány miatt is javításra szorul (kb. az összes hazai savanyú talajok egyharmadán).
Elsősorban a természetesen porlódó (önporló), puhább dolomitok rostán átvitt lisztjét alkalmazzák. (Beszerzési helyek: Pilisvörösvár, Becskeháza, Alsótekeres, Mány, Keszthely, Gyenesdiás, Cserszegtomaj, Várvölgy.)
Intenzív termesztéshez
Ebbe a kategóriába tartozik (a nagyobb hozzáadott értékkel készíthető, értékesíthető termelvényekkel összefüggésben) az alginit, zeolit, bentonit, perlit, a gránit- és bazaltőrlemények, a diatomit, a kálitrachit stb.
A kőportrágyák és talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági, kertészeti hasznosításában bár több ezer éves múltra tekinthetünk vissza, időközben az is bebizonyosodott, hogy jó néhány nyersanyagtípusnak a szántóföldi, illetve szabadföldi kertészeti termesztésekben csak igen korlátozott lehet a gazdaságos hasznosítása. Ennek legfőbb oka, hogy a talaj önmagában is kőzetmálladék és megvan a természetes ásványianyag-pótlódása. Mindez azt is jelenti és bizonyítja, hogy egyes ásványi nyersanyagoknak (alginit, zeolit, bentonit stb.) nem a mezőgazdaságban vagy a szántóföldi kertészeti termelésben, hanem sokkal inkább az intenzív kertészeti termesztésben, a föld- és tápanyagkeverékek speciális adalékanyagaiként van létjogosultsága. Hasznosításuk fejlődéstörténetében – érdekes módon – nem a felhasználóknak, hanem a nyersanyagokat kínáló bányavállalkozóknak volt szerepük a felhasználás kezdeményezésében és fejlesztésében. A helyzet ma is hasonló.
(A cikket a következő számban a tőzegek ismertetésével folytatjuk. A szerk.)
Dr. Dömsödi János
