A Zürich Oerlikon városnegyedében megvalósult zöldfelületi fejlesztések eredményeit Axel Fischer, a Grün Stadt Zürich cég park- és zöldfelület-gazdálkodási vezetője mutatta be. A negyedben 2001-ben indult munkálatok során a korábban ipari jellegű terület új arculatot kapott. A zöldfelületek kialakításánál figyelembe vették az ott lakók igényeit, ezért rendszeresen konzultáltak a lakossággal. A városnegyed mára több új vagy felújított parkkal gazdagodott.
Látványában a piros-kék-zöld színeké lett a főszerep, amelyek a park bútoraiban, szobraiban, növényvilágában is megjelennek. A középső része nyílt, szabad tér, amelyet erdőjelleggel telepített szabálytalan alakú, jellemzően hársakból és bükkökből álló lombosfa-sáv határol. A parkban szobrok és vizes elemek is megjelennek. Csak nagy szárazság esetén öntöznek, az évi csapadékmennyiség 850-950 milliméter.
Az Oerliker Park 1998–99-ben épült, akkor még nyílt területként lakóépület sem volt a környékén, ma már sűrűn beépített.
Lombos fákkal sűrűn beültetett parkot hoztak létre, amely fedett csarnokot mintáz majd, ha a fák koronája záródik. A terület egyik részén szabályos rendben, 4 × 4 méteres sor- és tőtávolságra nyírfákat telepítettek, kavics talajtakarással. A fák alá vadvirágokat vetettek. Amint a lomb összeér, minden második fasort kivágják majd. A park másik részén eredetileg kőrisfajok voltak a meghatározó lombos fák, de ezt az állományt 2018-ban le kellett cserélni az altalaj okozta egészségi problémák miatt. A felső 120 centiméteres rétegben talajcserét végeztek, az alatta lévő talajt pedig speciális szerkezetű aszfaltréteggel zárták le. A lezárás jól működik, a szennyezett földnek a mérések szerint nincs hatása az újonnan telepített fák egészségi állapotára. 400 fát vágtak ki a munkák során és 140 újat telepítettek. Az új állományt már lazábban, 8 × 8 méteres térközzel ültették, öt különböző fafajjal. A park környezetében több épület tetejét extenzív zöldtető borítja.
Az Oerlikon városrész modern parkjai közül legismertebb a 0,9 hektáros MFO-park, a Maschinenfabrik Oerlikon gépgyár egykori területén 2002-ben épült.Az egész terület talaja építési törmelékkel, öntödei hamuval volt szennyezett. A tervpályázat nyertese a parkot régi gyárcsarnokként, zöldcsarnokként álmodta meg, amit a növények futtatására is szolgáló horganyzott acél vázszerkezet jelez. A park az egyik lebontott gyárépület helyén jött létre, 100 × 35 × 17 méter alapterületen. Sikerét látva újították föl mellette az összes megmaradt gyárépületet, amelyet korábban le akartak bontani. Ezek ma lakóépületek.
A park igen népszerű, fesztiválok, kulturális rendezvények helyszíne, különösen a nyári hónapokban. A fény és árnyék érdekes hatású a belső terekben, és az évszakok színváltozásának látványa tovább emeli a park népszerűségét. A látogatottsággal együtt járó zaj és forgalom azonban – különösen a nyári estéken – zavarja a környék lakóit, ezért szabályozni kellett a parkhasználatot. A park építéséhez 330 tonna acélt, 40 kilométer hosszú dróthuzalt használtak föl és 100 taxonhoz tartozó 1200 kúszónövényt telepítettek.
A park területén föld alatti tárolórendszerben gyűjtik az esővizet, amit a száraz időszakban öntözésre használnak. A hirtelen lezúduló csapadék lassításában szerepe van a növényzetnek, amely a víz talajba szivárgását is segíti. A kúszónövények egy része talajkapcsolatos, a magasabb részeken pedig növényládába ültették őket Néhány növényfaj a rácsszerkezetre futtatottak közül: Wisteria sinensis, W. floribunda, Lonicera japonica, L. x tellmanniana, Humulus lupulus, Clematis montana, C. alpina, C. orientalis, Campsis radicans, Aristolochia durior, Vitis aestivalis, Rosa filipes, Ampelopsis aconitifolia. A park fenntartását főkertész irányítja, állandó, kis létszámú csapattal dolgozik. Az időszaki munkákra alkalmi munkásokat vesznek föl.
A magyar tájépítészek, kertépítők, főkertészek, faápolók Lyonban Daniel Boulens, Lyon város ma már nyugdíjba vonult korábbi főkertésze vezetésével a város és egyben az ország legnagyobb, 105 hektáros közparkjában is jártak. A Parc de la Tête d’Or Lyon egész évben ingyenesen látogatható, területén volt hosszú éveken keresztül Daniel Boulens irodája is. A francia szakember korábban többször járt már hazánkban, és a mai napig jó kapcsolatokat ápol magyar kollégáival. Lyon város zöldgazdálkodási osztályának igazgatója és egyben a park jelenlegi igazgatója Nikola Megelon.
A park 1856-ban épült, tájképi kert. Lyon abban az időben ipari város volt sok gyárkéménnyel, füsttel, légszennyeződéssel. Létfontosságú volt a közpark létrejötte, fenntartásáért a zöldgazdálkodási osztály felel. Ma már nem az ipar dominál, hanem a szolgáltatások és az irodák. A városban közel 520 ezer ember lakik, a többi az agglomerációban. A park része az állatkert, valamint Franciaország első és jelenleg legnagyobb, nyolc hektár területű botanikus kertje.

Négy fő feladata a megőrzés, a kutatás, a pedagógia és a nagyközönség fogadása. Kutatásra nincs nagy kapacitásuk, elsősorban más intézményekkel működnek együtt.

Gyűjteményeik közül kiemelkedő az Európában legnagyobb begónia-fajtagyűjtemény, emellett híres a pünkösdirózsák és a húsevő növények gyűjteménye.
A természetvédelemről, a növények ápolásáról tartanak rendszeresen előadásokat, bemutatják a botanikus kertben élő 15 ezer növényt a nagyközönségnek, melyek közül néhánynak már az utolsó példányai láthatóak ott. Ugyanez igaz az állatkertre is, ahol néhány, már a kihalás szélén álló faj egyedei is élnek. Kutatóintézetek munkáját segítik évek óta azzal, hogy a látogatókat megkérik egyes kiemelt ágyásokba, faládákba ültetett növénykompozíciók értékelésére. A növény-összeültetések közül mobilapplikáció segítségével választhatják ki a látogatók a nekik tetszőket. Fontosak ezek a visszajelzések, segítik a növénynemesítők munkáját.
A látogatói létszámot szervezett eseményekkel igyekeznek növelni, ilyenek például a különböző nemzeti fesztiválok, a tökfesztivál, a biodiverzitás-fesztivál, vagy éppen a helytörténeti emlékek fesztiválja. A botanikus kert nemzeti és nemzetközi együttműködésekben is részt vesz. A park látogatására a május–június a legjobb időszak, akkor nyílnak a negyvenezer négyzetméteres rózsakert növényei. Lyon városa helyi rendeletet alkotott annak érdekében, hogy a park szabályozhassa, hogy élővilágának védelme érdekében mely rendezvények megszervezését tudja csak vállalni.


