A néhány éve végzett közvélemény-kutatás eredménye szerint a magyar lakosság legalább háromnegyede is fontosnak tartja, hogy növekedjen a magyar erdőterület.
A Vidékfejlesztési Program módosításában 80-130 százalékkal megnövelték az erdőtelepítési támogatásokat, amelyekre magán-földtulajdonosok és önkormányzatok pályázhatnak 2021. december 31-ig. Ezen túl,
A program keretében a vidéki önkormányzatok, egyesületek is igényelhetnek vissza nem térítendő támogatást települési és intézményi szintű faültetésekhez, valamint utca- és közpark-fásításokhoz is.
Tavaly ősszel az állami erdőgazdaságok is csatlakoztak az országfásításhoz: saját területeiken saját forrásból több mint 550 hektár új erdőt telepítenek a vegetációs időszak kezdetéig, azaz 2020 áprilisig, amihez kétmillió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot használnak föl. Az Agrárminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó részvénytársaságok erdőtelepítési mintaprogramjának az erdőterület növelése mellett célja a társadalom figyelemfölkeltése és a szemléletformálás is. Az erdőgazdaságok olyan mintaterületeket hoznak létre, ahol az önkormányzati vagy éppen magánterületeken dolgozó szakemberek számára bemutatókon ismertetik a fásítások, erdőtelepítések folyamatát.
A magángazdálkodókat segítő Vidékfejlesztési Program módosítása és az állami erdőgazdasági mintaprogram mellett számos egyéb lehetőséget is vizsgálnak az agrártárcánál, így például a fölhagyott honvédségi vagy a barnamezős területek erdősítésére keresik a megoldást. A megkezdett programok 3-5 év alatt 25 000 hektárral növelhetik az erdőterületet, és megközelítőleg 100 millió új fa ültetését jelentik.
Csak lombos fafajok
A Vidékfejlesztési Programban mintegy 106 milliárd forint fordítható különböző erdészeti jogcímekre, ezen belül jelenleg mintegy 40 milliárd forint az erdőtelepítések támogatási kerete. Mivel az országfásítás az Agrárminisztérium klímavédelmi programjának sarkalatos eleme, szükség esetén ez az összeg a belső átcsoportosításokkal növelhető.
A VP erdősítési támogatásai erdei lombos fajok ültetésekor vehetők igénybe, a pontos faj- és fajtalistát jogszabály, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról rendelkező 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet 1. melléklete tartalmazza. A legkisebb támogatható terület a koronavetülettel együtt 0,5 hektár. Nem támogatható karácsonyfa- és díszítőgally-telep, valamint energetikai célú fás szárú ültetvény telepítése.
A leghatékonyabb szénelnyelő
Az éghajlatváltozás kihívásaira az erdőgazdálkodás hatékony válaszokat adhat. Jelenleg Magyarországon az egyetlen szénelnyelő ágazat az erdőgazdálkodás. A hazai erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxid egyenértéknek megfelelő üvegházhatású gázt kötnek meg, ami jelenleg az országos kibocsátás 7-8 százalékát ellensúlyozza. A faanyag energetikai célú hasznosítása további mintegy 5 millió tonna fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátását váltja ki. Becslések szerint az állami erdőgazdaságok mostani, 86 települést érintő új erdőtelepítései egy évtized múlva évenként további mintegy 8000 tonna szén-dioxidot kötnek majd meg, így segítve, hogy tisztább legyen a levegő. Az EU 2050-re előirányzott, „0 üvegházhatású gáz kibocsátású” gazdaságról szóló célkitűzésének megvalósításához az erdők szénmegkötése elengedhetetlenül szükséges. A tervezett időpontig várhatóan fennmaradó kibocsátások 50-70, vagy akár 90 százalékát ellensúlyozhatja az erdők nettó szénelnyelő képessége. A kormány a meglévő erdők fenntartásával segíti a szénmegkötő kapacitás megőrzését, az új erdők telepítésével pedig növeli azt. Ezt jól érzékelteti, hogy az 1990 óta telepített erdők jelenleg 1 millió tonna szenet kötnek meg évenként, ami a teljes erdőterület kapacitásának 20-25 százaléka, pedig a területét nézve csak a 10 százaléka. Az elmúlt 10 évben csak az állami erdőgazdaságok 450 millió facsemetét ültettek el, és 9500 tonna makkot vetettek az erdők fenntartása során. |
Igazolt szaporítóanyag
Az erdősítési pályázatokban a telepítés általában magvetéssel, illetve a suháng méretig bármilyen szaporítóanyag ültetésével történhet. Ritka elegyfajok ültetésére kiegészítő támogatás kérhető, az ide tartozó 24 fajnál azonban előírják a gyökeres dugvány vagy csemete méretét, ami feketenyár és törékeny fűz esetében legalább 1 méter, a többi fafajnál 50 centiméter. Szintén fafajonként adja meg a jogszabály a hektáronkénti egyedszámot, ez 278-8000 között változik. A támogatást igénylő köteles az első kivitelt és az azt követő esetleges elegyítéseket és pótlásokat igazolt származású erdészeti szaporítóanyaggal megvalósítani. Azok beszerzésének helyéről az igénylő szabadon dönthet.
Ez a kalkuláció tartalmazza a várható összes fölmerülő költséget, így például a tervezésre, talaj-előkészítésre, ültetésre, ápolásra fordítandó kiadásokat is. Ha például tölgy, bükk vagy egyéb kemény lombos fafajból telepít erdőt valaki, akkor az első kivitelhez hektáronként 2744, de ha akácból, akkor 1803 eurónak megfelelő forintösszegre lesz jogosult. Az első év ápolási munkáihoz pedig 623, illetve 467 eurónak megfelelő összeget kaphat, az ápolási időszak azonban az előbbi esetben legföljebb 12, a másodiknál legföljebb 6 év.
A támogatások kifizetése mérföldkövekhez kötött. A kifizetési kérelmet a támogatott tevékenység maradéktalan megvalósítása után, legkésőbb a támogatói okirat hatálybalépését követő 36 hónapon belül lehet benyújtani.
Az erdő csak erdő maradhat
Erdőtelepítéskor a pályázó vállalja, hogy a területet erdővé alakítja. Ez egyben erdőfenntartási kötelezettséget jelent, azaz az erdő fenntartásáról örökre gondoskodni kell. Erdőt csak szigorú szabályok szerint lehet más művelésbe vonni, vagy művelés alól kivonni. Így hosszú távon megvalósulnak azok a társadalmi (köztük a talaj-, víz-, klímavédelmi) célok, amiket az erdőterület növelésével kívánunk elérni.
Az ápolás költségeit fafajtól függően legföljebb 6 vagy 12 évig lehet igénybe venni. Emellett a leendő erdőtulajdonos élvezi az erdőgazdálkodás hasznait. Az első kivitelhez és az ápoláshoz igényelt összegeken túl az első kivitelhez kapcsolódó kiegészítő támogatásokra is jogosult a pályázó, így egyebek közt kerítés, villanypásztor, padka, erdőszegély kialakításakor, vagy mikorrhizált csemeték, őshonos ritka elegyfajok alkalmazása esetén. Jövedelempótló támogatás is igényelhető az ápolási időszak 12 évében.
Ipari célú ültetvények
A támogatáshoz fontos, hogy az ápolási időszak utolsó évére a főfafaj legalább 2 éves egyedeinek egyedszáma elérje az erdőtelepítési engedélyben meghatározott egyedszám 70 százalékát, illetve védelmi rendeltetésű erdők esetében annak felét, és az elegyarány megfeleljen az erdőtelepítési engedélyben jóváhagyott célállomány-típusnak.
A támogatott területen köztesművelés nem végezhető.
Ipari célú fás szárú, azaz akác, vagy nemesnyár fajokból álló, intenzíven kezelt ültetvények létrehozásakor 15 év múlva vissza kell állítani az eredeti művelési módot. Támogatás igényelhető az ültetvények létesítéséhez, az első év ápolási munkáihoz, valamint kiegészítő beruházásokhoz (kerítés, villanypásztor).
