Az Alföld szívében fekvő települést övező erdők, ahol gyerekként annyit barangolt, maradandó élményekkel formálták értékrendjét. Mindemellett, ami igazán meghatározó volt számára, az J. F. Cooper Nagy indiánkönyve. A regényből merített élményeket és értékeket igyekezett továbbadni gyermekeinek is, akiket legszívesebben a Börzsönybe vitt kirándulni. A mai napig az a közeg, az a tájegység és erdő, amely lelkileg helyrebillenti. Az erdő csendje segíti abban, hogy a világ rendje újra összeálljon, és erőt ad neki a hétköznapokban.
A Hunyadiak évtizedeken keresztül meg- határozták a magyar történelmet. Ezt az időszakot kutatva írja Bán Mór azt a monumentális sorozatot, mely eddig 12 megjelent kötetnél tart, készül a 13., és várhatóan a 14. kötettel zárul Hunyadi János története. A sorozat impozáns terjedelme első pillantásra talán soknak tűnhet, de az olvasó hamar belefeledkezik a történetbe, ugyanis Bán Mór stílusa annyira filmszerű és sodró, hogy a történet olvastatja magát.
Annyit változott az irodalmi közeg és az olvasó befogadó képessége, hogy nem kétséges, egy fiatal ezt végtelenül unja. Magam is a falható történeteket szeretem, amiben pörögnek a filmkockák, és ezzel saját magam belső moziját élhetem át. Kell, hogy lássam a szemem előtt a cselekményt, a helyszíneket, a tájat, az időjárási jelenségeket és adott esetben érezzem az illatokat, mára azonban a gyorsabb és rövidebb leírásokat szeretik. Ezért fontos, hogy kövessem a trendet, és olvasóként is ezt érzem hatásosnak és ütőképesnek” – vallja maga is Bán János.
Alapos forráskutatás
A valósághű táj- és eseményábrázolás hatalmas kutatómunkát és sok fantáziát igényel, hiszen a rendelkezésre álló forrásanyag gyakran hiányos, így a történelmi mozaikdarabokat fantáziával kell kiegészíteni úgy, hogy azzal a lehető legkomplexebb világ állhasson össze az olvasó képzeletében. Bán János számára a tájleírás hitelességének forrása az a 12. századi viszonyokat ábrázoló térkép, ami alapján az adott kor természeti adottságai valamelyest rekonstruálhatók. Ugyanis a táj az évszázadok folyamán rengeteget változott: nagy folyóink árterei, kanyarulatai egészen más képet mutattak azok szabályzása előtt; az Alföld tele volt pangó vizekkel, mocsarakkal, amik mára teljesen eltűntek.
Tehát annak ellenére, hogy nincs aprólékos forrás, mindenképpen szükséges az adott táj ismerete, mert ennek hiányában előállhat az a helyzet, hogy a történelmi regény anakronisztikus lesz. Attól, hogy nem dokumentum-irodalmat hoz létre az író, még elengedhetetlen az elérhető források ismerete, amikből már lehet következtetni, milyen volt az akkori táj, illetve milyen növényzet fedte azt.
