0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. január 23.

Jön a drasztikus átrendeződés a szántóföldi növénytermesztésben

A jelenlegi időjárás kedvező ugyan, de a klímaváltozás ettől nem áll meg, mint ahogyan a szántóföldi növénytermesztés konszolidációjának is be kell következnie, a gazdaságos termeléshez szükséges birtokméretek növekedésével.   

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége által az AGROmashExpo szántóföldi szakmai napján szervezett kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a hónak és a kártevőket ritkító fagynak mindenki örül, az idei év jobban indul az előzőeknél. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor ettől nem állt meg a klímaváltozás, ami a hektikusságot, a kiszámíthatatlanságot és a szélsőségek korszakát hozza el. Szerinte a növénytermesztők előtt álló kihívások között az első helyen a klímaváltozás áll – megelőzve például a támogatások várható csökkenését.

Viski József, az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára arra emlékeztetett, hogy a nyári aszályok a téli szárazsággal kezdődnek, és hogy ezért a jelenlegi helyzet jobb, mint az elmúlt években volt, de bízik benne, hogy februárban még lesz számottevő csapadék.  Arra azonban lehet számítani, hogy a fagy például a szőlőkabóca-állományt nagymértékben gyéríti.

Mint mondta, a kárenyhítési rendszer igyekszik felkészülni a váratlan helyzetekre, de sajnos a kilengések túl nagyok.

A károk mértékét jól jelzi, hogy tavaly ugyan mértékében a 2022-es harmada volt az aszály, de a károsult terület nagysága így is meghaladta az 500 ezer hektárt, és ugyancsak tavaly olyan fagykár érte a gyümölcsösöket, amely ellen egyszerűen nem lehetett védekezni.

Az éghajlattal és a hóhelyzettel kapcsolatban Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) ügyvezető igazgatója a kiszámíthatatlanságot emelte ki, ami sajnos nem csak klímában, hanem az uniós szabályozásban is megvan. Ugyanakkor soha nem szabad elveszíteni az optimizmust – utalt arra, hogy az elmúlt években sokszor hallotta azt, hogy nálunk már soha nem lesz hó, és például a Mercosur-megállapodás körül is óráról órára alakul a helyzet.

Az évtized eleje óta érzékelik, hogy a szántóföldi növénytermesztés gyengébben teljesít, de még mindig a megbízható ágazatok közé tartozik. Minden jel arra mutat azonban, hogy jelentős ágazati átrendeződés következik. Az állattenyésztésben ez már lezajlott, ott az elmúlt 15 évben a termelők 60 százaléka hagyott fel tevékenységével, miközben az ágazat összteljesítménye növekedett. Hollósi Dávid szerint úgy tűnik, hogy a növénytermesztés konszolidációja is elkezdődött, és növekszik az a terület, amellyel gazdaságosan lehet termelni.

Az előttünk álló változások keretében lehetséges, hogy a jelenlegi magyarországi szántóterület harmadán-felén hosszabb távon megszűnik a növénytermesztés

– vázolta fel a klímaváltozás egyik lehetséges következményét.

A növénytermesztés finanszírozási kockázatának emelkedéséről beszélt Herczegh András, de emlékeztetett arra, hogy az ágazat a jobb időkben is hatalmas forrásigénnyel rendelkezett. A kkv-k hiteligénye a GDP-hez viszonyítva 15 százalék, míg a mezőgazdaságé az agrár-GDP-hez mérten 50 százalék – emelte ki.

Mint mondta, a nagyon alacsony beváltási arány szépen lassan elkezdett emelkedni. Jó hír viszont, hogy ezt a gazdálkodók nem fogják megérezni, az agrárminisztériumi és az uniós támogatásoknak köszönhetően ugyanis az AVHGA a jövőben is kedvező feltételek mellett tudja biztosítani a garanciát. Igaz ugyanakkor, hogy néhány év múlva azért elképzelhető a feltételek megváltoztatása.

Forrás: magyarmezőgazdasag.hu