Az utóbbi hónapokban több nyugat-európai országban is újra megjelent a kéknyelv vírus, különösen a BTV-3 jelű szerotípus terjedése vált aggasztóvá. A holland eredetű járvány 2023 szeptemberében kezdődött, majd 2024-ben gyors ütemben átterjedt további országokra. A fertőzött területekről – köztük Belgiumból, Németországból és Franciaországból – már több ezer kitörést jelentettek az Európai Unióban.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a betegség nem jelent veszélyt az emberre, a kéknyelv vírusa nem terjed át emberekre, és a fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek egészségügyi kockázatot.
Kitörések és terjedés Európában
A kéknyelv-vírust törpeszúnyogok terjesztik, ezért elsősorban a nyár végi és kora őszi időszakban fokozódik a fertőzés kockázata. A 2023-ban Hollandiában azonosított BTV-3 szerotípus 2024-re Nyugat- és Közép-Európa számos országában megjelent.
A járvány csúcspontja a nyári hónapokra esett, holland beszámolók szerint egyes időszakokban egyszerre több ezer területet minősítettek fertőzöttnek.
A fertőzések gyakran határ menti régiókban jelennek meg, ami az élőállat-kereskedelem és a vektorok mozgásának szerepére is rávilágít.
Megelőzés és védekezés
Az európai országok eltérő, de egyre szigorúbb járványügyi intézkedésekkel próbálják megfékezni a kéknyelv terjedését.
Franciaország 2024 nyarán önkéntes oltási programot indított az érintett térségekben, és kiterjedt korlátozó zónákat jelölt ki a szarvasmarha-, juh- és kecsketartó gazdaságok védelmében. Egyes országokban – például Spanyolországban – kötelezővé tették a kéknyelv elleni védőoltást a veszélyeztetett állományok számára.
