Nem is annyira régen rendőrök, tűzoltók és búvárok vonultak ki a Ráckevei-Dunához, miután egy, a kutyáját sétáltató férfi egy jégbe fagyott tőkés récét látott.
A rendvédelmi szervek kiértek az eset helyszínére, a búvárok a saját testi épségüket kockáztatva elindultak a jégen, amikor… a madár felébredt, és az őket megzavaró emberek láttán elrepült a jégről… A tűzoltók, rendőrök, mentőbúvárok kivonulása jelentős költséggel járt, ráadásul semmi szükség nem volt a „mentőakcióra”.
A tanulság ebből talán az, hogy a vadon élő állatok pontosan tudják, mikor, miért és milyen döntéseket hoznak. Természetesen, ahogy az embereknél is, az állatok között is vannak „ostobák”, esetükben a természetes szelekció hoz felettük ítéletet.
Akár öngyilkos hajlam is felléphet esetükben, mondjuk, nem repülnek el jeges vízről, és éjjelre belefagynak a tóba. Skandináviában és Alaszkában is vannak madarak, melyek belefagynak a vízbe, de a nagy többség azért betartja azt az alapvető túlélési szabályt: a tél elől fagy- és hómentes területre kell húzódni. A növényevő vízimadárfajoknak van egy olyan sajátossága is, hogy ha valahol valaki elkezdi etetni őket, akkor felhagynak a természetes táplálkozással, és csak az ember által nagy mennyiségben bedobált ételre állnak át, ami egészségügyi problémákat okozhat náluk.
Etetésük azért is problémás, mert az odaszokó madarak a közelben kezdenek el fészkelni, a fiókák pedig eltanulják a szülőktől ezt a táplálékszerzési viselkedési formát. A rossz minőségű emberi táplálék miatt hiánybetegségek alakulnak ki náluk, ezek közül az egyik legsúlyosabb az úgynevezett „angyalszárny” betegség. A hiányos táplálkozás miatt a madaraknak olyan torz tollazata, ízületei, csontozata alakul ki fejlődés közben, hogy egész életükre röpképtelenek maradnak.
Volt olyan eset is a szakember szerint, hogy az emberi etetéshez szokott hattyú rossz viselkedésmintázatot alakított ki: fogta magát, és átsétált a forgalmas autóúton (nagy torlódást okozva), ahelyett hogy riadtan elmenekült volna a közeledő veszély elől.
A Ráckevei-Dunai eset is hasonlónak tűnt, ám abban az esetben erről nem volt szó. Ezzel szemben az énekesmadarak etetése egészen más eset, nekik nagyobb szükségük lehet télen, a táplálékszegény időszakban emberi segítségre, hogy túlélhessék a hideg időszakot. Ráadásul az énekesmadárfajoknak az ember által biztosított élelemtől a viselkedésük nem változik meg.
1000 „házi, bio” gímszarvas legel 1300, vegyszermentes hektáron
