0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 5.

Pataki és Pataki, avagy lótenyésztés régen és ma

Érdemes volt részt venni a Magyar Lovassport Szövetség Szabadidős Szakágának szervezésében zajló téli előadássorozat egyik állomásán, lótenyésztés témakörében ugyanis a legrátermettebb előadópárost,

Pataki Gergelyt, a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesületének tenyésztésvezetőjét, valamint kollégáját és édesapját, dr. Pataki Balázst, a Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületének ügyvezető elnökét hallgathattuk meg.

A két előadás átfogó képet adott a lótenyésztés kialakulásának megismeréséhez, s napjaink lótenyésztési szokásainak, rendjének megértéséhez.

Dr. Pataki Balázs idegenvezetésével az őskortól gyakorlatilag napjainkig végigkísérhettük a lovak tenyésztésének állomásait a „macskaszerű lovaktól” Mária Terézia alapot adó intézkedésein keresztül fiának, II. Józsefnek meghatározó alakján át a reformkor érintésével napjainkig.

A megannyi érdekes információ között előkerült néhány sokak számára ismerős név is, Csekonics József, Kozma Ferenc, Széchenyi István, Wesselényi Miklós. Megismerhettük az elsők, azaz Mezőhegyes és Bábolna megalapításának történetét, mindezt olyan frappáns példákkal, humorral fűszerezve, hogy szórakoztató volt az egyébként igen alapos és pontos előadás.

Pataki Gergely folytatta édesapja előadását, aki hasonlóan széles tudással és szakértelemmel vezette át a 60 fős hallgatóságot a jelenkori lótenyésztési tudnivalókba. Fő irányvonalként rendszerezte, hogy mik a hatóságok, a tenyésztőszervezetek és a tenyésztők feladatai, és kiemelte, hogy sok esetben már a tenyésztési cél meghatározása problémát okoz a leendő tenyésztő számára. Ez egyben tanács is Gergely részéről: ahogyan eddig is így volt, ezután is a célok határozzák meg a szülőegyedek kiválasztását.

A tenyésztés nem pusztán az egyedek kiválasztását jelenti, az utókövetésben fontos szerepe van a tartástechnológiának is.

Enélkül hiába a nagy gonddal megtervezett jövőkép. Pataki Gergely szavaival szólva „mindenki a desszerttel szeretné kezdeni az ebédet”. Mindig a ló alapvető igényeit vegyük figyelembe, és igyekezzünk ezeknek minél inkább megfelelni.

Egy jól kiválasztott egyedpár utódja is kaphat elmarasztaló kritikát azért, mert a tartás körülményei visszavetették a fejlődésben, mely sok esetben már nem korrigálható.

A rendezvényt hallgatva megerősödött bennünk a tudat, hogy a ló és a vele való munka megítélése nem közelíthető meg kizárólag a gyakorlat oldaláról. Szükség, s az elmúlt előadások létszámaiból kiindulva igény is van arra, hogy más szempontok alapján is vizsgáljuk lovunkat és magunkat, képességeink, készségeink, céljaink, lehetőségeink és felkészültségünk szerint. Hiszen, ahogy Széchenyi István is megfogalmazta: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”

A Szabadidős Szakág szezon előtti utolsó, grátisz előadását márciusban írjuk ki, és várjuk a lószerető érdeklődőket szakág- vagy versenyspecifikációra való tekintet nélkül.

 

Forrás: Pegazus