Csík Dávid egyedi stílusú rozsdás madaraival, növénytámaszaival, csobogóival kelt feltűnést a kerti dekorációk világában. Na, nézd azokat a rozsdás vasakat! – ilyen reakciókat is kiváltanak néha azok az alkotások, amelyeket Dávid készít, de tényleg, miért is rozsdás mindegyik? A válaszhoz kicsit jobban meg kell ismernünk azt az utat, amíg eljutott a vasból, ebből a nehéz, merev anyagból készült hatalmas, légies pitypang megalkotásáig.
Képzettségét tekintve agrármérnök és növényorvos. A fenntarthatóság mellett tette le a voksát, de úgy tapasztalta, hogy a nagyüzemi ökotudatos termelés nálunk a gyakorlatban nem valósul meg, ezért nem sikerült beilleszkednie az agrár-munkaadók világába, meséli a kezdetekről. Helyette a kerttervezést és -építést választotta.
Közben saját kertjét is építgette, ahová szükség volt virágtámasztékokra, ezért készített vasból néhányat. Aztán más eszközök is hiányoztak, így azokat is elkészítette maga. Ahogyan lenni szokott, egyre többen felfigyeltek rá, és kértek belőle, végül üzleti vállalkozássá fejlődött az acéldíszek tervezése és kivitelezése, amelyek mind rozsdabarna színűek.
Dávid elsősorban a saját elképzelése szerint készíti az alkotásait. Kezdetben próbálta kielégíteni a megrendelők egyedi kéréseit, de úgy döntött, nem ez a járható út, egy rá jellemző stílust kell kialakítania. Igaz, amikor mindenki leszólta a rozsdás díszeket, azért elgondolkodott azon, hogy valóban ezt kell-e folytatni, de végül nem adta fel ezt a vonalat, és egyre többen felismerték a tárgyakban lévő esztétikai értéket, ami hasznossággal és tartóssággal párosul.
Minden egyes ötletét aprólékosan kidolgozza, azt mondja, a maximalizmus a legjobb és egyben a legrosszabb tulajdonsága, mert addig nem nyugszik, amíg minden milliméter pontossággal nem stimmel, és nem enged az élethű megjelenésből sem. Egy-egy új terméket többször is lemodellez, lerajzol, papírból addig formálja, amíg az tökéletes nem lesz, azután jöhet fémből az első prototípus.
Készülnek átnövő növénytámasztékok, amelyek célja, hogy megtartsák a magas termetű növényeket, hogy a szél, a heves eső vagy a nagy virágfejek miatt ne törjenek meg, főként a hortenziáknál nagyon hasznos. Találhatók a rózsákhoz és a futónövényekhez futtatók és növénykapuk. Vannak leszúrható növénydíszek, amelyek egyben karóként is működnek, ezekhez szintén lehet magas növényeket rögzíteni.
A tetejük gömböt vagy virágot formáz, konkrét virágfajokat mintáz meg, van búzavirág, mákgubó, pillangóvirág, kúpvirág, kasvirág, pitypang, többféle liliom, dáliák, amelyeket a kreatív kertészek jelölésre is használnak. Közülük a legújabb az alpesi iringó. Aminek persze története is van, sokat kutatott utána, de nem találta a növényt, végül a Facebook-oldalán kért segítséget, és egy kertbarát postán küldött neki a virágból, amit Dávid lepréselt, majd ennek élethű mását készítette el.
A nagymamája példája késztette arra, hogy ma már vannak esztétikus csapadékmérő állványok. Gyerekkorában látta, hogy otthon mi mindenre próbálták felerősíteni a műanyag tartályt, karókra, seprűnyélre, amelyek nem bírták sokáig a megpróbáltatásokat. A szépen kidolgozott acélszerkezet viszont már megfelel ennek a funkciónak.
A termékpaletta egyre csak bővül, készülnek madáretetők, itatók és napelemmel működő csobogók. Kedves apróságok a rozsdás állatfigurák, csigák, békák, nyulak, mókusok, sünök, és kedvenc madarunk rozsdás változatát is a fára erősíthetjük, sosem fog elrepülni, választhatunk galambot, verebet, fecskét, baglyot, kakast, gémet, sőt pillangókat is.
Dávid szereti a kihívásokat és az sem baj, ha az alkotásai megragadják a vásárlók tekintetét, mutat egy három méter magas, másfél méter átmérőjű vaspitypangra, amely a műhely udvarát díszíti. A szobor több álmatlan éjszaka és többhónapnyi munka eredménye, mégsem riad vissza a nagyobb szobrok tervezésétől azóta sem, készült például életnagyságú szarvas is, most pedig egy lószobor kivitelezésén dolgozik.
Sokan ismerik Szomoru Miklós pilisszentkereszti kertjét, amely a legjobb példa arra, hogyan lehet használni és hogyan mutatnak a növények között a rozsdás kellékek és díszek, ott ugyanis szép számmal van belőlük.
De a díszek nem azért rozsdásak, mert sokáig a szabad ég alatt hevernek, hanem azért, mert az alapanyagot, a corten acélt és a szénacélt mesterségesen oxidálják egy kidolgozott technológia alapján. Ez valójában egy bevonat a felületen, ami nemcsak az egyedi stílust szolgálja, hanem megnöveli a tartósságát is, árulja el a titkot.
