A korábban viszonylag kiegyensúlyozott kontinentális klímát ma már gyakran jellemzik hirtelen és drasztikus változások, amelyek nemcsak eltörölték az évszakok közötti átmeneteket, hanem azokon belül is jelentős ingadozásokat okoznak. E folyamat hátterében elsősorban a klímaváltozás áll, amely globális léptékben alakítja át a légköri rendszereket, és ennek hatásai Közép-Európában, így Magyarországon is egyre markánsabban jelentkeznek.

A hektikus időjárás egyik legszembetűnőbb jellemzője a gyors hőmérséklet-inga­dozás. Nem ritka, hogy egy tavaszi időszakban néhány nap leforgása alatt nyárias melegből télies hideg alakul ki. E változékonyság egyik legkritikusabb megnyilvánulása a tavaszi fagyok egyre gyakoribb előfordulása.

Az egyik leggyakoribb forma a kisugárzási fagy, amely derült, szélcsendes éjszakákon alakul ki, ekkor a talaj több hőt veszít, mint amennyit nappal felvett, így a felszín közeli légréteg fagypont alá hűl. Ilyenkor gyakran alakul ki úgynevezett hőmérsékleti inverzió, vagyis a levegő a magassággal nem hűl, hanem melegszik.

Ezzel szemben a szállított, vagy más néven advektív fagy esetén egy hideg légtömeg áramlik be az adott térségbe, amely kiszorítja a melegebb levegőt. Ez a típus általában szelesebb időjárással jár, és sokkal nehezebb ellene védekezni, mivel nem csupán a talajközeli rétegek hűlnek le, hanem a teljes légtömeg hideg marad. A gyakorlatban gyakran előfordul az úgynevezett kevert fagy is, amely a két folyamat együttes hatásaként jön létre.

Változó klimatikus körülmények

Magyarországon a fagyok hagyományosan április elejéig előfordulhattak, azonban korábban a növényzet fejlődési ciklusa jobban igazodott ehhez a kockázathoz. Napjainkban viszont az enyhébb telek és a kora tavaszi felmelegedések hatására a vegetáció jóval hamarabb megindul. A gyümölcsfák – különösen a kajszi, az őszibarack és a cseresznye – gyakran már márciusban virágba borulnak. Ezt követően azonban egy hirtelen érkező hidegbetörés, amely akár mínusz 2–8 Celsius-fokos hőmérsékletet is hozhat, súlyos károkat okozhat a már kifejlődött virágokban és rügyekben.

Míg korábban a fagyok gyakran még a nyugalmi időszakban érték a növényeket, addig ma már a legérzékenyebb fejlődési fázisban következnek be. Ez jelentős mezőgazdasági kockázatot hordoz: egyetlen éjszakai fagy elegendő lehet ahhoz, hogy egy adott térség teljes gyümölcstermése megsemmisüljön.

Fagyvédelem, de melyiket válasszuk?

Az aktív fagyvédelmi eljárások alkalmazása időben közvetlenül a fagyveszélyhez igazodik: használatukra jellemzően a fagy kialakulása előtt, illetve azt követően, de még a kritikus hőmérsékleti küszöb elérését megelőzően kerül sor. A megközelítés lényege, hogy a hőmérsékleti viszonyok alakulásába tudatosan és közvetlen módon avatkozunk be. Az ilyen beavatkozások célja a fagyképződés megelőzése, mérséklése, vagyis az ültetvény mikro­klímájának kedvező irányú befolyásolása. Ennek érdekében különböző fizikai mec­ha­nizmusokra épülő technikákat alkalmaznak, amelyek a hőmérséklet emelését szolgálják: légkeverés (a hideg levegő felhalmozódásának akadályozása), füstölés/ködösítés (hőkisugárzás mérséklése), fagy­védelmi öntözés (hőtermelés a víz fagyás­hőjének felszabadításával), illetve ültetvényfűtés (hőtermelés tüzelőanyagok égetésével).

A Forgószárny Kft. ügyvezetője és egyben főpilótája, Imreh Lajos és az üzletfejlesztésért felelős vezető fia, Imreh Bence az alkalmazott technológia műszaki paramétereit, költségeit, valamint alkalmazási tapasztalatait osztották meg lapunkkal.