A vetőmagok bevonására alapvetően három módszert alkalmaznak. Az egyszerű „film” bevonat talán a legismertebb, ebben az esetben csávázásról beszélünk, kórokozók és kártevők ellen nyújt védelmet ez a kezelés. A „kéreg” képzés a második lehetőség, ilyenkor a vetőmag alakja nem változik meg azonban mérete, súlya megnövekszik. A harmadik pedig a „pelletálás”, melynek során a vetőmagok mérete és formája egységes lesz, súlyuk növekszik. Jelen esetben ez utóbbi lehetőséggel foglalkozom részletesen.
Tovább növelhető a folyamat előnye, ha kártevők és kórokok elleni növényvédő szereket, illetve műtrágyákat is tartalmaz a bevonó anyag.
Akár házilag is készíthetünk pelletált vetőmagot pár egyszerű lépésben. Szükséges hozzá magas agyag tartalmú talaj és némi komposzt, vetőmag, víz, jégkocka készítő. A talajt és a komposztot összetörjük (mozsárban) kb. 1/3 komposzt 2/3 agyagtalaj arányban (függ az agyag talajtól, lényeg az, hogy jól formázható anyagot kapjunk) kevés vízzel összekeverjük, és egy kis méretű jégkockákat készítő formába rakjuk. A víz hozzáadása során folyamatosan keverni kell, így látjuk, mennyi vizet tud felvenni.
Egy fogpiszkálóval, gyufával vagy hurkapálcával kis lyukakat készítünk a formákba, és ezekbe az apró magokat egyesével elhelyezzük, majd a lyukakat befedjük. A kész „táblát” árnyékos helyen megszárítjuk. A pelletált magvakat hűvös, sötét helyen tároljuk.
A pelletált vetőmagok előnyei:
- kézzel és géppel könnyen vethetőek
- az egyenletes tőszám könnyebben biztosítható, egyelni nem szükséges
- az eltérő apró magvú fajok azonos típusú, beállítású vetőgéppel is vethetőek, nem kell átszerelni, mert a pelletált magok gyakran egységes méretűek
- az alkalmazott bevonó anyag gyors vízfelvétele és jó víztartó képessége biztosítja a mag körül az egyenletes vízellátást, így a kelési eredmények jobbak
- a bevonatban található növényvédő szerek megvédik a csíranövényt a kórokozóktól és kártevőktől.
