Sebők Tamás bíráló nála érezte a legnagyobb összhangot a holstein-fríz üszővel. „Mintha szobrot vezetett volna, olyan fegyelmezetten haladt az állattal, és velem is folyamatosan tartotta a szemkontaktust az álló és mozgó feladatok közben is” – fogalmazott indoklásában a nemzetközi show-bíró.

Komoly munka előzi meg a versenyt. A szabadtartásban nevelt, akár több száz kilogrammos állatokat sok hétig kell szoktatni ahhoz, hogy azt csinálják, amit elvárnak tőlük, és a felvezetésen kidomborítsák a legjobb tulajdonságaikat, „eladják” magukat a bírálónak. Sebők Tamás szerint ez idén igen magas színvonalon sikerült, köszönhetően a jól felkészült versenyzőknek és felkészítőiknek.
Rakoncátlan üsző
Rádi Zoé már rutinos versenyző, ez volt a harmadik alkalom, hogy részt vett a megmérettetésen. Két harmadik hely után idén ő állhatott fel a képzeletbeli dobogó első fokára. Az első két évben vemhes üszőt, idén pedig egy jóval kisebb testű, ám annál rakoncátlanabb üszőt vezetett fel.
Ez nem esik messze tőle, hiszen otthon is tartanak állatokat, a szülei sertéseket, juhokat, baromfit nevelnek, a jövőjét pedig állatorvosként képzeli el. Jelenleg a kiskunfélegyházi „Mezgé”, azaz a Déli ASzC Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium 10. osztályos tanulója. A felvezetésre három éve a Kiskun Farm Kft. kérte fel, ahol a nővére dolgozik. Kérdésünkre elmondta, hogy a verseny előtt legalább 1-2 hónappal már szinte naponta ismerkedett a kiválasztott állattal, hogy minél jobban összeszokjanak és így minden minél pontosabban tudja követni a felvezetés előírásait.

A felvezetésen ugyanis igen sok mindenre kell figyelni. A minél jobb megjelenéshez az állatokat lemossák, majd megnyírják. A gerinc mentén azonban hosszabbra hagyják a szőrt, és azt hajlakkal felállítják, egyenesre vágják, kihangsúlyozva ezzel az állat hátának feszességét, ez ugyanis fontos szempontja a bírálatnak. Az állat orrának és az ülőgumójának egy magasságban kell lennie, ilyen helyzetben a homloka csaknem vízszintes.
A felvezetésen a borjúkat bőr kötőféken vezetik be, és annak úgy kell elhelyezkednie, hogy a keresztpánt a szem és orr távolság felénél helyezkedjen el. A vezetőszár fogásának is vannak szabályai, nem szabad hagyni himbálózni, és kézre feltekerni sem, mert az balesetveszélyes lehet. Az a helyes, ha feltekerik, és hozzáfogják a lánchoz a borjú álla alatt.
Bizalom állat és felvezető közt

Az a jó tartás, ha a felvezető felkarja szinte folytatása az állat orrának. Harmonikus együttmozgást várnak a párostól, azaz ugyanolyan lépéshosszal kell közlekedni a felvezetőnek és az állatnak. A felvezetőnek fél szemmel folyamatosan kell figyelnie a bírót, a másikkal meg a versenytársakat, hogy végrehajtsa az utasításokat, de véletlenül se ütközzön senkivel.
A körmunka után a bíró egyesével megvizsgálja állatokat minden oldalról, megnézi milyen széles a mellkasuk, mekkora terpeszben állnak a hátsó lábaikkal, egyformán terhelik-e mind a négy lábukat. Emellett utasításokat is ad a felvezetőknek, és figyeli, milyen mozdulatokkal sikerül azt megvalósítani.
A végső döntés előtt a bíró felállítja a munkavonalat, és kilépteti sorban a harmadik, második, utoljára pedig az első helyezettet, a többieket pedig a negyedik helyre sorolja.


