Köztes állapotban ragadt a magyar agrárium
„Túlélésből versenyképesség” – ezzel a címmel tartotta meg nyitóelőadását Gyuricza Csaba a Portfolio AgroFuture konferencián május 20-án. A rektor szerint a cím jól tükrözi a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét: a magyar agrárium ma egyszerre kénytelen túlélési stratégiákban gondolkodni, miközben hosszú távon versenyképes pályára kellene állnia.
Előadásában hangsúlyozta, hogy a világban alapvetően két meghatározó agrármodell figyelhető meg. Az egyik az olcsó tömegtermelésre épülő rendszer, amelyre példaként Brazíliát, az Egyesült Államokat, illetve Európából Lengyelországot és Romániát említette. A másik végletet a tudás- és technológiaintenzív mezőgazdaság jelenti, amelynek mintapéldái Hollandia, Dánia vagy Izrael.

Magyarország azonban szerinte egyik modellhez sem tartozik igazán.
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az ország hosszú ideje nem rendelkezik olyan agrárstratégiával, amely világos irányt szabna a fejlődésnek.
Drágábban termelünk, mint versenytársaink
A rektor szerint az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb problémája a költségek drasztikus növekedése volt. Elmondása alapján 2010 óta Magyarországon az agrárium importköltségei több mint kétszer gyorsabban emelkedtek, mint az Európai Unió átlaga.
Miközben a termelési költségek jelentősen nőttek, a felvásárlási árak ezt nem követték ugyanolyan mértékben, így a mezőgazdaság jövedelmezősége romlott. Gyuricza Csaba szerint ez komoly versenyhátrányt jelent a nemzetközi piacokon.
Magyarország különösen kitett a klímaváltozásnak
Az előadás egyik hangsúlyos témája a klímaváltozás volt. Gyuricza Csaba elmondta:
A rektor szerint a probléma nem csupán az időjárási szélsőségekben rejlik, hanem abban is, hogy a magyar mezőgazdaság technológiai és szerkezeti szempontból sem alkalmazkodott megfelelően a megváltozott körülményekhez.

Példaként említette az egyszerűsített vetésszerkezetet, amely a 2022-es aszály idején különösen súlyos veszteségeket okozott. Elmondása szerint a túlzottan leegyszerűsített növénytermesztési rendszer önmagában is jelentős GDP-kiesést eredményezett.





