Az elmúlt időszak időjárását a nagyfokú változékonyság jellemezte. Húsvét hétfőjén egy betörő hidegfront megszakította az addig kellemes meleg időt, viharos széllel hozott némi esőt, de ez sem szüntette meg a talajok vízhiányát. A nappali szél éjszakára általában elcsendesedett, emiatt éjszakára ismét fagypont alá vagy akörülire csökkent a hőmérséklet. Nappal is csak 10 °C körüli hőmérsékletre számíthattak a gazdák, ami nem kedvez a cseresznye, a meggy, a körte és az alma most zajló virágzásának, ugyanis ilyen időben a megporzó rovarok sem látogatják a virágokat.
Almában a korábbi napok hatására
a kiterülő leveleken megjelentek a lisztharmat első tünetei.
A fertőzés most még elsősorban a már tavaly befertőződött, úgynevezett „gyertyás” vesszőkön jelentkezik, de a kórokozó párás meleg időszakban a környező fiatal hajtásokra is veszélyt jelent. Ahol elmulasztották a metszés során eltávolítani ezeket a beteg vesszőket, még megtehetik, megszüntetve ezzel egy fertőzési forrást.
A primer fertőzés gombaölő szeres kezeléssel alig-alig gyógyítható, inkább vágjuk le a lisztharmatos vesszőket.
Az alma a virágzásakor már érzékeny a varasodásra és a tűzelhalásra (Erwinia), de a csapadékhiány gátolja mindkét kórokozó megjelenését. Az Erwinia-fertőzés kialakulásához ezenkívül még alacsony a napi átlaghőmérséklet, annak a küszöbhőmérséklete 15,6 °C.
A kihelyezett feromoncsapdák már fogják az almalevél-sátorosmolyt és aknázómolyt, tehát a rajzás csúcsán meg kell kezdeni a védekezéseket a két lepkefaj ellen. Az országos csapdahálózat fogási adatai alapján elmondható, hogy az aknázómolyokon túlmenően már rajzik az almamoly, a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly, továbbá a cseresznyelégy is. A fogott egyedszám most még alacsony, kivéve a keleti gyümölcsmolyt a déli országrészben. Az időjárás felmelegedésével viszont az elkövetkező napokban másutt is a rajzás erősödésével kell számolni.
A vadgesztenyelevél-aknázómoly első egyedeit március utolsó napjaiban fogták a feromoncsapdák, most tömeges a rajzás,
pedig a fákon a levelek még alig terültek ki. Az aknázómoly elleni sikeres védekezés alapja az első nemzedék jól időzített elhárítása kell, hogy legyen.
A csonthéjas gyümölcsféléknél folytatni kell a virág-és hajtásfertőző monília elleni védelmet, különösen a most virágzó meggyen, cseresznyén és szilván, de az őszibarackról és a kajsziról sem szabad megfeledkezni.
A monília elleni védelemmel egyúttal sikeresen kezelhetjük a fákat a sztigminás levéllikasztó betegség ellen is.
Az elvirágzó szilvában ne feledkezzünk meg a poloskaszagú darazsak elleni védelemről, mert a peterakás időszaka zajlik, illetve a kikelő lárvák a fiatal gyümölcskezdemények belsejében fognak károsítani, ezzel pedig tömeges hullást idéznek elő.
A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) tömegesen repül a csapdákba, tehát az idén is jelentős kártételére kell számítani a veszélyeztetett növénykultúrákban.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.
