Az egyik legismertebb legenda szerint Szen- Nung császár, a növények szenvedélyes tanulmányozója volt az első, aki megízlelhette a teát. Mégpedig azért, mert a vidéken, ahol éltek nem volt jó minőségű a víz, ezért fogyasztás előtt fertőtlenítés céljából mindig fel kellett forralni számára.
Egy ilyen alkalommal történt, hogy a szellő egy közeli teacserjéről néhány levelet a forró vízbe sodort. Az uralkodó kíváncsisága nyilván nagyobb volt, mint a félelme, ezért megkóstolta az aromás italt. Megtetszett neki, üdítőnek találta, ezért elkezdte tanulmányozni a frissen felfedezett gyógynövényt.

A teafilter feltalálása egy mókás történet. Thomas Sullivan amerikai teaimportőr selyemzacskókba csomagolt teát küldött kóstolóba vásárlóinak. Később a fülébe jutott, hogy a fogyasztók a tasakkal együtt forrázták le a küldeményt.
A megdöbbent Sullivan természetesen azonnal felismerte a lehetőséget, ezért kifejlesztette a kereskedelmi célra is alkalmas teászacskókat. A kényelmesen használható filteres tea aztán persze hogy meghódította a világot. És hogy mi a maga korában innovációnak számító jeges tea története? Ezzel sem maradok adós.
Világhírű találmány a világkiállításon
Az 1904-ben St. Louisban megrendezett kereskedelmi világkiállításon az akkortájt főleg zöld teát fogyasztó amerikaiaknak szerették volna népszerűsíteni az indiai fekete teát. Az indiai delegációt a teakereskedelemben érdekelt Richard Blechynden felügyelte. Azonban a hirtelen támadt hőség miatt a teás pavilont teljesen elkerülték, és figyelmen kívül hagyták a látogatók.
Blechyndennek ekkor egy merész mentőötlete támadt, jégkockákat tettek az üvegekbe, és arra öntötték a teát. Futótűzként terjedt a híre az új frissítőnek, ami aztán mindenkit kíváncsivá tett. Találmánya aztán széles körben elterjedt, és ismertté vált a világon.
Tudunk mi jobbat
A palackozott jeges tea az üdítők közé tartozik, és mint olyan, nem tekinthető egészséges folyadékpótlásnak. Nagyobb hangsúly kerül az aromákra, a színezékekre, és a cukorra, mint a teára. Ha magunknak készítjük -és nem nagy kunszt- akkor minden összetevőjét az ellenőrzésünk alatt tarthatjuk. Mi választhatjuk ki az ízlésünknek megfelelő teát, és édesítőszert, és friss ízesítőkkel tehetjük gazdagabbá, különlegesebbé, változatosabbá. Mint ahogy a következőkben láthatunk is erre néhány példát.

Citrusos-mentás jeges tea: aprítsunk fel 4 szál friss menta ágacskát, és tegyük egy kancsóba. Csorgassuk rájuk 2 narancs és 2 citrom frissen préselt levét, továbbá öntsük fel 1 liter langyosra hűlt, átszűrt ceyloni teával, és 2 csésze hideg vízzel. Édesítsük ízlés szerint, majd 1 óra hűtés után sok jéggel kínáljuk.
Őszibarackos jeges tea: készítsünk tetszőleges módon 500 ml fekete teát (szálas vagy filteres teából), és hűtsük ki. Turmixoljunk össze a teával 2 érett, feldarabolt őszibarackot, fél citrom levét, és ízlés szerint édesítsük. Jégkockákkal szervírozzuk.
Zúzmarás alma: 1 teáskanálnyi zöld teára öntsünk 200 ml 80 °C-os vizet, 1 perc múlva szűrjük le, és hűtsük ki. Adjunk hozzá 100 ml frissen préselt almalevet, és jégkockákkal kínáljuk.
Narancsos-vaníliás jegestea: hámozzunk meg vékonyan egy bio narancsot, vágjuk finomra, majd tegyünk ebből 1 teáskanálnyit egy hőálló kancsóba. Adjunk hozzá egy kis darab -kb. 1 cm-es- vaníliarudat. Egy másik edénybe tegyünk 3 teáskanál zöld tea levelet, öntsünk rá 500 ml forró vizet, és 2 perc múlva szűrjük rá az ízesítő anyagokra. Hagyjuk teljesen kihűlni, aztán töltsük át két pohárba, amelybe néhány jégkockát halmoztunk, végül narancsszeletekkel díszítve kínáljuk.



