A molnárgörény (Mustela eversmanii) mezők, szántók ragadozója. Hazánkban Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád vármegyékben vannak jelentős állományai. A hazai emlősfauna keveset kutatott képviselője rejtett életmódja és alacsony egyedszáma miatt csak ritkán kerül szem elé. Kerüli az erdőket és az emberi településeket. Föld alatti búvóhelye gyakran elhagyott, termete miatt kibővített hörcsög- és ürgejárat. Időszakosan több kotorékot is váltogat, néha kazlakban is megpihen. Kölyökneveléskor viszont hetekig egy búvóhelyhez ragaszkodik. Ilyenkor a szülők aktivitása is megváltozik, hiszen a görénykölykök szinte csak nappal bújnak elő játszani a kotorékból.

Más vélemények szerint bundája világos, „lisztes” színezete ihlethette nevét. Nyáron szalmasárga bundájának külső koronaszőrei feketésbarnába hajlanak. A szemek körül, a váll- és a medencetájék, a lábak és a farok vége sötétbarna. Téli bundája ennél jóval tömöttebb, homokszínű pehelyszőrrel egészül ki, és csak a koronaszőrök végei feketéllenek.

Genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy azokon a területeken, ahol a két faj együttesen előfordul, kis valószínűséggel egymással kereszteződhetnek is. Ez befolyásolhatja az egyes populációk genetikai egészségét, önfenntartó képességét.

A faj 1974 óta védett Magyarországon. 2015 óta országos szinten, a nemzetipark-igazgatóságok bevonásával és önkéntesek révén közösségi adatgyűjtéssel zajlik előfordulásának térképezése. A kutatók rádiótelemetriás vizsgálatokkal (amelynek során kis méretű helymeghatározó jeladókat rögzítenek az egyes egyedekre és ezek segítségével távolról követik a mozgásukat) tudják felmérni a molnárgörény mozgáskörzetét, ami hímek esetében átlagosan 315, nőstény egyedeiknél pedig átlagosan 220 hektár. A kutatás feltárta azt is, hogy az állatok által használt terület nagysága és térbeli elhelyezkedése évszakonként eltér: télen kisebb területen mozognak, mint tavasszal.

A görényekre veszélyt jelentenek az utak is, ahol sűrűn esnek gázolás áldozatává. Ezen kívül az agrárkörnyezetben előforduló nem szelektív rágcsálóirtó módszerek (méregkihelyezés, csapdázás), prédaállatok gyérülése vagy különböző irtószerek szervezetükben történő felhalmozódása közvetett mérgezés által okoz kárt populációjukban.