A fiatal gazdák indulását segítő pályázati támogatással kezdett bele saját vállalkozása építésébe. Közgazdasági Főiskolán Gazdálkodási Szakon végzett. Majd a családi gazdaság átvételéhez kellő képzéseket is sorra elvégezte. Így a Növényvédelmi, az Ezüstkalászos, az Aranykalászos gazda, valamint a Mezőgazdasági vállalkozó, Mezőgazdasági technikus, és a Gyógynövénytermesztő képesítést is megszerezte.
Bővülő gazdaság
Úgy tervezte, hogy a juhtartás helyett húshasznú szarvasmarhatartásra tér át a gazdálkodás egyszerűsítése és a hatékonyság növelése céljából. Azt tapasztalta ugyanis, hogy a birkákkal nincs könnyű dolguk napjainkban az agrárvállalkozónak. Nem csak sok a tennivaló a jószágokkal – a körmöléstől kezdve a nyírásig –, hanem egyre nehezebb e mesterséghez értő szakmunkást is találni. Szadai Gabriella elmondta, hogy nem csak a juhászatra, hanem a mezőgazdaságra általánosan jellemzőek a munkaerőhiány okozta problémák, ám úgy vélte, egyszerűbb, kevesebb feladattal jár a szarvasmarha tenyésztés.
Ám végül növelte a juhállományt, és bővítette a gazdaságát húshasznú szarvasmarhatartással is. Két telepen mintegy 150 marhát (magyartarka, aberdeen angus, limousin, charolais, Blode d’ aquitaine, charolais) és 800 birkát tart. A borjakat 300 kilogramm átlagsúlyban egy helyi kereskedőnek értékesíti, míg a bárányok Olaszországba kerülnek szintén egy kereskedő közvetítése útján.
A környezetet is védi
A takarmányt saját területeken termeszti. Földjeinek jelentős része magas értékű természetvédelmi terület. Így pályázott az Agrár-környezetgazdálkodási támogatásra (AKG) is, hiszen a Natura 2000 gyephasznosítású területeken a természetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növények kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése és a biológiai sokféleség fenntartása a cél.
Az Agrár-környezetgazdálkodási támogatás különböző előírás csomagok vannak, melyek közül a területi adottságoknak, illetve a gazdaság profiljának megfelelően lehet választani. Sikeres pályázata során vállalta a talaj állapotának védelmét és javítását, a növényvédő szerek használatából és a műtrágyázásból eredő környezeti terhelés csökkentését, illetve a tápanyagutánpótlás során kijuttatott N-hatóanyag mértékének korlátozását, a kötelező vetésszerkezet betartását, a kaszálás, betakarítási időpontok szabályozását.
Ugyanakkor a sikeres pályázatok mellett számos nehézséggel is szembesülnie kellett. A folyamatosan változó jogszabályi háttér, a megfelelő munkaerő megtalálása egyaránt nagy kihívást jelent számára. Hiszen a jogszabályok megismerése, a vetésforgó alkalmazása, a magas természetvédelmi értékű területeken való gazdálkodás, a mezőgazdasági munkához értő emberek megtalálása és a velük való sikeres munka mellett a kommunikáció elsajátítását nem az iskolapadban, hanem a hétköznapi gyakorlatban kellett megtanulnia.
Szadai Gabriella hozzáfűzte, hogy édesapjának rengeteget köszönhet, és mindig hálás lesz, mert már gyerekkora óta vitte magával mindenhova ahova lehetett, az üzleti megbeszélésektől az input anyagok beszerzéséig. Megismertette vele az értékesítési kapcsolatok kiépítésének módját, az adminisztrációs feladatokat, az állatállománnyal kapcsolatos nyilvántartás vezetését, valamint az összes vállalkozással kapcsolatos ügyintézést.
Sikeres pályázat
2017-ben szarvasmarhatelep fejlesztésére pályázott. Így 40%-os támogatással megközelítőleg 20 millió forintos beruházást valósíthatott meg, amelynek célja a szarvasmarhatartás tartástechnológia korszerűsítése volt. Ekkor vásárolt körbála etetőt, univerzális kezelőkalodát, rakodó eszközöket, válogató karámot, bálázót és bálacsomagolót.
Napjainkra Szadai Gabriella több mint 10 éve gazdálkodik intenzíven. Tanácsokkal segíti munkáját az édesapja, valamint az agrár szaktanácsadók, pályázatírók, ügyvédek, könyvelők.
Mint mondta megtalálta a csapatot, akikre a távollétekor is számíthat. Vallja, fontos, hogy a magánélet, a pihenés és az utazás is része legyen az életének. Arra a kérdésre, hogy jó döntésnek érzi-e hogy 12 évvel ezelőtt a családi gazdaság továbbvitele mellett döntött, még nem tud válaszolni. Egy bizonyos – állítja a fiatal gazdálkodó – szeretné megtalálni az arany középutat, a harmóniát, a munkája és a magánélete között.
