A 2026-os nyár ismét rámutatott arra, hogy az európai mezőgazdaság egyre nehezebben alkalmazkodik a klímaváltozás következményeihez – írja az efeagro.com. Az Egyesült Királyságban és Ausztriában is jelentős terméskiesésről számoltak be, amelynek elsődleges oka a hosszan tartó aszály és a szokatlanul magas hőmérséklet.
A két ország példája jól mutatja, hogy a szélsőséges időjárás már nem elszigetelt jelenség, hanem egyre inkább meghatározza a növénytermesztés eredményességét. Az Egyesült Királyságban az Energia- és Klímaügyi Hírszerző Egység (ECIU) elemzése szerint az idei gabona- és olajosmag-termés akár 2,5 millió tonnával is elmaradhat a várttól.
Ha az előzetes becslések beigazolódnak, a teljes termés 19,5 millió tonnára csökkenhet, ami 1984 óta – a hivatalos nyilvántartások kezdete óta – a legrosszabb eredmény lenne. A kiesés jelentős gazdasági veszteséget is okozhat: a brit gazdálkodók bevételkiesése meghaladhatja a 390 millió fontot.
Jelentős terméscsökkenéshez vezetett
Különösen figyelemre méltó, hogy a tavasz elején még kedvező terméskilátásokkal számoltak a szakemberek. A vetések jó állapotban voltak, és az előrejelzések az elmúlt évtized átlagát elérő vagy akár meghaladó hozamokat vetítettek előre. A nyár folyamán azonban a tartós csapadékhiány és az ismétlődő hőhullámok jelentősen rontották a búza, az árpa és a zab fejlődési feltételeit, ami végül jelentős terméscsökkenéshez vezetett.
A búza szenvedte el a legnagyobb veszteséget, ahol a termés közel egynegyedével csökkent, míg a kukoricánál is jelentős, csaknem 18 százalékos visszaesést várnak. A hivatal emlékeztetett arra is, hogy az év első felében az országban a megszokottnál 27 százalékkal kevesebb csapadék hullott.
A megfigyelések azt mutatják, hogy nem csupán az átlaghőmérséklet emelkedése jelent problémát, hanem a csapadék időbeli eloszlásának megváltozása is. A növények számára különösen érzékeny fejlődési időszakokban jelentkező vízhiány visszafordíthatatlan termésveszteséget okozhat, amelyet a későbbi csapadék már nem képes kompenzálni. Ez különösen igaz a kalászos gabonákra, amelyek virágzás és szemkitelítődés idején kiemelten érzékenyek a hő- és vízstresszre.
A szárazságtűrőbb fajták alkalmazása mérsékelheti a veszteségeket
A brit gazdálkodók beszámolói szerint az idei szezon jól érzékelteti az alkalmazkodás korlátait. Bár a termesztéstechnológia fejlesztése, a talaj vízmegtartó képességének javítása vagy a szárazságtűrőbb fajták alkalmazása mérsékelheti a veszteségeket, bizonyos szélsőséges időjárási helyzetekben ezek az eszközök sem tudják teljes mértékben megvédeni a termést.
A szakértők ezért egyre inkább hangsúlyozzák, hogy az agráralkalmazkodás mellett az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése is elengedhetetlen a hosszú távú kockázatok mérsékléséhez.
A terméskiesések gazdasági következményei már most érzékelhetők. Ausztriában az év eleje óta a búza ára közel 30, a kukoricáé pedig csaknem 40 százalékkal emelkedett. Bár az országok egyelőre nem számítanak ellátási problémákra, a kisebb termés növeli a piac sérülékenységét, és hozzájárulhat az élelmiszerárak emelkedéséhez, különösen akkor, ha a hasonló időjárási szélsőségek Európa más termőterületeit is érintik.
Az idei brit és osztrák tapasztalatok egyértelműen jelzik, hogy a klímaváltozás hatásai már nem csupán a jövő kihívásai. A mezőgazdaság számára egyre nagyobb jelentősége van azoknak a termesztési és vízgazdálkodási megoldásoknak, amelyek képesek javítani az állományok ellenálló képességét.
