A 2026-os szezonban a hőhullámok és a szárazság felgyorsították a szőlő érését, miközben a termelőknek egyszerre kell alkalmazkodniuk a változó éghajlathoz és a borpiac gazdasági nehézségeihez – írja az efeagro.com.
A jelenség hátterében elsősorban a magas hőmérséklet áll. A szőlő érésének egyik jól követhető jele a cukortartalom növekedése, amely meleg időben gyorsulhat. Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a bogyó minden szempontból optimális állapotban van.
A savtartalom, az aromák kialakulása, a fenolos érettség és a vízellátottság ugyanis eltérő ütemben változhat. Éppen ezért a túl korai szüret kényszerhelyzetet teremthet: a termelőnek az időjárási kockázat és a kívánt szőlőminőség között kell megtalálnia az egyensúlyt.
A hőség jelentősen átrendezte a munkaszervezést
Spanyolországban a 2026-os kampány a történelmi összehasonlítások szerint minden eddiginél korábban indult. Az ágazati várakozások szerint a termés meghaladhatja a rendkívül gyenge 2025-ös eredményt, részben azért, mert a szőlőültetvények növény-egészségügyi állapota kedvezőbb.
Franciaországban még látványosabb a változás. A déli Languedoc térségében már július közepén megkezdődött a szőlőszedés, Champagne pedig augusztus 12-ére engedélyezte a szüret kezdetét. A korai érés nem korlátozódik egyetlen borvidékre: Bordeaux, Elzász és a Loire-völgy egyes területei is a megszokottnál jóval előrébb tartanak. A száraz, forró idő ugyanakkor kisebb bogyókat és egyes termőhelyeken hozamcsökkenést is okozhat.
Olaszországban szintén több mint egyhetes, egyes térségekben közel kéthetes előrehozásról számolnak be. A változás azonban nem egyformán érinti az országot, és éppen ez mutatja, miért nem lehet az éghajlatváltozás hatásait egyetlen országos átlaggal leírni. A fajta, a fekvés, a talaj vízellátottsága és a tengerszint feletti magasság egyaránt meghatározza, mikor éri el a szőlő azt az érettségi állapotot, amelynél gazdaságosan és megfelelő minőségben betakarítható.
Portugáliában a 2026/2027-es termésre 6,7 millió hektoliteres előrejelzés született, ami 12 százalékos növekedés lenne az előző évhez képest, de még így is mintegy 4 százalékkal elmaradna az előző öt év átlagától. A szőlőérés számos régióban körülbelül egy héttel előrébb jár a megszokottnál. Ez jól példázza, hogy a korábbi szüret önmagában nem jelent feltétlenül rosszabb évjáratot: kedvező vízellátottság és megfelelő termőhelyi viszonyok mellett jó vagy akár nagyon jó minőség is kialakulhat.
Németországban augusztus második hetében kezdődött a szüret, mintegy egy héttel korábban az elmúlt öt év átlagánál. A száraz, meleg időjárás kedvezett a szőlő egészségi állapotának, ugyanakkor a csapadékhiány különösen a fiatal ültetvényeket terheli.
A svájci szakmai álláspont szerint ezért nem egy általánosan meghatározott szüreti dátumhoz kell ragaszkodni, hanem fajtánként és parcellánként kell megválasztani az optimális időpontot.
