Nem pusztán agronómiai kérdés
A gyakorlatban ez egyre nagyobb szerepet ad a szőlőültetvények folyamatos megfigyelésének. A termelőknek nem elegendő a naptárhoz vagy a korábbi évek tapasztalataihoz igazodniuk: mérniük és értékelniük kell a szőlő érettségi állapotát, a vízellátottságot és az időjárási előrejelzéseket.
A szüreti időpont finomhangolása mellett az öntözés, a lombfal kezelése, a talaj vízmegtartó képességének javítása és a megfelelő termőhelyre választott fajták is egyre fontosabb alkalmazkodási eszközzé válhatnak.
Fotó: Petra Söhner , Pixabay
A korai szüret ugyanakkor nem pusztán agronómiai kérdés. A borágazat egyszerre küzd az emelkedő termelési költségekkel, az alacsony termelői árakkal, a fogyasztás visszaesésével és a más italokkal folytatott versennyel. Vagyis hiába sikerül technológiailag alkalmazkodni a korábban érő szőlőhöz, a termelő jövedelmezősége akkor sem garantált. Spanyolországban ezért a termelők az élelmiszer-ellátási láncra vonatkozó szabályok betartását és a veszteséges értékesítés elkerülését is sürgetik.
A szőlő esetében ennek egyik legkézzelfoghatóbb jele a szüret időpontjának eltolódása. Az idei év pedig azt mutatja, hogy ami korábban kivételesen korai időpontnak számított, az egyes európai borvidékeken fokozatosan a termelési gyakorlat részévé válhat.
