Nehéz hangulatban készülnek a gazdálkodók a 2026-os őszi szezonra – mondta Cseh Péter, az IKR Agrár Kft. gazdasági igazgatója az MMG Direkt podcastban. Az év elején még kedvezőnek tűntek a feltételek: januárban hó, hideg és csapadék is érkezett, később azonban egymást követték a problémák. A növénytermesztést az aszály, az állattartókat a tejpiaci nehézségek és az alacsony sertésfelvásárlási árak terhelik, miközben a terménypiac sem alakult kedvezően.
Cseh Péter szerint a gazdák helyzetét az is nehezíti, hogy a forint az euróval szemben tavasszal erősebb árfolyamszintekre került, ami mérsékelte az euróban jegyzett terményárak forintban számított értékét. Így nemcsak a megtermelhető mennyiség csökkent az aszály miatt, hanem az értékesíthető termény ára sem alakult kedvezően. A helyzet az őszi vetéseket is befolyásolhatja: csapadék hiányában a repcevetés egyes gazdaságokban kérdésessé válhat, ami már a vetésszerkezet módosítását is kikényszerítheti.
A siker kulcsa a pénzügyi tudatosság
A gazdasági igazgató szerint az elmúlt öt-hat év gyökeresen átalakította azt a környezetet, amelyben a mezőgazdasági vállalkozások működnek. A 2010-es évek viszonylag kedvező időjárási és finanszírozási feltételei után egymást érték a külső sokkok: a Covid, az orosz–ukrán háború, az energia- és műtrágyaárak megugrása, a terményárak erős ingadozása, majd a magas forintkamatok.
A sikeres gazdaságok közös jellemzőjének a pénzügyi tudatosságot tartja. Mint fogalmazott, az „így szoktuk” típusú működés a jelenlegi környezetben egyre kevésbé tartható. Szigorú költségkontrollra, tudatos kockázatkezelésre és közgazdasági szemléletre van szükség. A méretgazdaságosság szerepe szintén felértékelődik: meglátása szerint a növénytermesztésben a hatékony működés küszöbe egyre magasabbra kerül, miközben a gépek drágulása és amortizációja különösen a kisebb gazdaságokat terheli.
A kockázatcsökkentés egyik legfontosabb eszköze
Az aszály miatt a kockázatkezelés is új megközelítést igényel. Az öntözésfejlesztés és a talaj vízmegtartását javító beruházások fontos eszközök lehetnek, de ezek gazdaságosságát alaposan számolni kell. Nemcsak a beruházási költséget, hanem az üzemeltetés energiaigényét is figyelembe kell venni, különösen alacsonyabb terményárak mellett. A kérdés minden esetben az, hogy az öntözéssel elérhető többlethozam fedezi-e az üzemeltetés költségét.
Cseh Péter a növénybiztosítást a kockázatcsökkentés egyik legfontosabb eszközének nevezte. Véleménye szerint Magyarországon ennek elterjedtsége még mindig alacsony, miközben egy kedvezőtlen évben komoly szerepe lehet a veszteségek mérséklésében. Jó termés és elfogadható árak mellett a biztosítás valóban növeli a hektárköltséget, egy szélsőségesen száraz évben azonban akár az egyik legfontosabb pénzügyi védőhálót jelentheti.
Minden korosztályban vannak olyan gazdálkodók, akik menedzsmentszemlélettel irányítják vállalkozásukat: mérlegelik, hogy bankkal vagy integrátorral finanszírozzák-e a szezont, versenyeztetik az inputanyag-beszállítókat, tudatosan választanak biztosítást, és az értékesítést sem hagyják a véletlenre.
