Holló Mátyás, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke szerint a mostani időjárási viszonyokhoz hasonló kihívásokkal korábban alig találkoztak a juhászatok, vagyis pontosabban, tágabb értelemben az állattartók.
Az elmúlt négy évben már a harmadik olyan esztendő következik, amikor a rendkívüli hőség jelentősen rontja a takarmánytermő területek teljesítményét. Az állatokat is megviseli a hőstressz: a hodályokban ventilátorokkal próbálják mozgatni a levegőt, a legnagyobb melegben pedig éjszakára engedik ki őket a legelőre. Ez azonban egyre kevésbé jelent valódi legeltetést, hiszen a kiszáradt területeken alig maradt fű.
A tenyésztők az infrastruktúra fejlesztésével is igyekeznek alkalmazkodni. Az állattartótelep-korszerűsítési és állatjóléti pályázatok segítségével több helyen hőszigetelő szendvicspanelekre cserélték a hodályok korábbi tetőzetét, illetve ventilátorokat szereltek fel. A megfelelő szellőzés különösen fontos, hiszen ahol a felhalmozódó trágya tovább ronthatja a levegő minőségét.
Nem csak infrastruktúra
Az alkalmazkodásban a genetikai szelekciónak is egyre nagyobb szerepe lehet. Holló Mátyás szerint korábban még elképzelhetetlen volt, hogy a tenyésztők tudatosan a hőstresszt jobban tűrő állatokat válasszák ki, ma azonban ezt a szempontot is figyelembe kell venni.
A gyapjú ugyanakkor nem feltétlenül fokozza a hőterhelést: jó hőszigetelő tulajdonsága miatt a vastagabb gyapjúval rendelkező juhok sem feltétlenül szenvednek jobban a melegtől. A juhokat ennek ellenére tavasszal meg kell nyírni, többek között állategészségügyi okokból, valamint parazitamentesíteni.
A takarmányhiány óriási gond
A legnagyobb problémát azonban jelenleg a takarmány biztosítása jelenti. A csaknem három évtizede gazdálkodó szakember szerint ilyen száraz tavaszt még nem tapasztalt: a kiegészítő takarmányozást már májusban meg kellett kezdeni. A saját földdel rendelkező gazdaságok helyzete sem könnyű, hiszen hiába állítanák elő maguknak a szálastakarmányt, ha a növények a csapadékhiány miatt nem fejlődnek megfelelően.
Az állattartók ezért új technológiákkal próbálkoznak. Ősszel olyan gabonakeverékeket – például bükkönyös zabot – vetnek, amelyek kora tavasszal betakaríthatók, majd becsomagolva, erjesztett takarmányként használhatók. A lucernatermés azonban idén sok helyen mindössze egy kaszálást tett lehetővé.
Még nehezebb helyzetben vannak azok a juhászatok, amelyek nem rendelkeznek saját földterülettel, és évek óta vásárlással biztosítják takarmányukat. A kínálat szűk, az árak jelentősen emelkedtek, és sokszor megfelelő minőségű takarmányt még magasabb áron sem könnyű beszerezni. A kedvezőbb csapadékviszonyokkal rendelkező dél-dunántúli térségekből ugyan érkezhet szálastakarmány, de a kereskedelmi árrések tovább növelik a gazdák terheit.
Holló Mátyás szerint, ha a kedvezőtlen időjárás tartós marad, az ágazatban a már eddig is stagnáló, enyhén csökkenő állatlétszám további, akár drasztikus visszaesése következhet.
Sok gazda ugyanis megfelelő takarmány hiányában kénytelen lehet értékesíteni az állatait. A tenyésztők most abban bíznak, hogy legalább néhány kedvezőbb év lehetőséget ad majd tartalékok felhalmozására, amelyek segítségével a következő aszályos időszakokat könnyebben átvészelhetik.
