A szélsőséges időjárás, a kiszámíthatatlanabb csapadék, a változó terményárak és a növekvő költségek egyre összetettebb döntési helyzet elé állítják a gazdálkodókat.
A mintegy 8700 hektáron gazdálkodó Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. tapasztalatai szerint az elmúlt évek időjárási szélsőségei a vetésszerkezet újragondolását is szükségessé tették. A hőhullámok, a „hőkupola” jelensége, a téli aszály és a csapadék egyenetlen eloszlása miatt egyre fontosabb kérdés, hogy egy adott termőhelyen mely növényekkel lehet stabil eredményt elérni, mondta el Szentpáli Szilárd általános igazgató és növénytermesztési ágazatvezető.
A szakember a vállalat képviseletében kiemelte: a vetésszerkezetben nőtt többek között a kalászosok súlya. A vállalat a sávművelésben és az öntözés fejlesztésében is lehetőséget lát a termésbiztonság javítására. A jelenlegi mintegy 400 hektáros öntözhető területet 2028-ra 6000 hektárra szeretnék bővíteni. A fejlesztés ugyanakkor rámutat arra is, hogy a vízkészletek rendelkezésre állása önálló gazdálkodási tényezővé válik: a térség vízfolyásainak vízállása sok esetben már most is kritikusan alacsony.
Nem a rekordtermés, hanem a stabil eredmény a cél
A változó környezet a nemesítési célokat is átalakítja, mondta el Iaroslava Govorovska (a KWS regionális vezetője), aki előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdálkodóknak egyre nehezebben kiszámítható időjárási körülmények között kell döntéseket hozniuk, miközben a globális terménypiacok, az energiaárak és a geopolitikai folyamatok is befolyásolják a jövedelmezőséget, összhangban Szanyi István, a KWS Magyarország Kft. ügyvezetőjének gondolataival.
A KWS szerint ezért olyan hibridekre van szükség, amelyek kedvezőtlen körülmények között is képesek mérsékelni a termésveszteséget. Az aszálytűrés mellett egyre fontosabbá válik a termőhelyhez igazított genetika és az erőforrások hatékony felhasználása.
A kockázatok megosztása a növényválasztásban is megjelenhet. A kukorica mellett a KWS portfóliójában a cirok és a szója is szerepel, a következő időszakban pedig a cukorrépa is nagyobb figyelmet kaphat. Különösen azokon a területeken érdemes újragondolni a kukoricatermesztést, ahol rendszeresen 8 tonna/ha alatti, 3-4 tonna/ha közötti termésmennyiség keletkezik. Ilyenkor nemcsak a terméspotenciált, hanem a teljes költségszintet és a termésbiztonságot is vizsgálni kell.
Újra felértékelődhet a cukorrépa
A cukorrépa különleges helyet foglal el a KWS történetében, hiszen a vállalat ezzel a növénnyel kezdte meg tevékenységét. Csima Ferenc a cukorrépa-nemesítés fejlődését és aktuális termesztési kérdéseit mutatta be. A nemesítés eredményeit jól érzékelteti, hogy a mai fajták cukortartalma nagyságrendileg tízszerese a vállalat kezdeti időszakában elért értékeknek.
A rezisztencianemesítés kapcsán a rizomániával szembeni rezisztencia kialakítása fontos mérföldkő, míg a gyomszabályozásban a Conviso technológia kínál korszerű megoldást.
Az adatok is segítenek a kockázatkezelésben
A rendezvényen a digitális döntéstámogatás is hangsúlyt kapott. A myKWS rendszer időjárás-előrejelzéssel, műholdfelvételekkel és automatikus táblahatár-felismeréssel segítheti a gazdálkodók munkáját. A műholdas adatok alapján többek között az NDVI és a növényállomány klorofillintenzitásával kapcsolatos információk is követhetők. A 2026-os fejlesztések között a differenciált tőszámkalkulátor új megoldása is megjelent a VRA-szolgáltatásban.
A megfelelő vetésszerkezet, a termőhelyhez illesztett genetika, a vízgazdálkodás fejlesztése, a költségkontroll, a kockázatok megosztása és a digitális döntéstámogatás együtt teremtheti meg azt a stabilitást, amelyre a szélsőségesebb időjárási és piaci környezetben egyre nagyobb szükség van.
