0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. szeptember 11.

Generációváltás: negyvenezer gazdaság nagy döntés előtt

Az átadást nehezíti, hogy a földhöz való kapcsolódás érzelmi kérdés, és a generációváltást könnyítheti külső szakértő bevonása a folyamatba – hangzott el a Bábolnai Gazdafórum második kerekasztal-beszélgetésén.

A generációs megújulás témaköre legalább olyan fontos, mint a természeti erőforrások használata vagy a piaci környezet biztonsága – jelentette ki bevezetőjében a Generációváltás: álom vagy valóság – agrárvállalkozók vitája című kerekasztal-beszélgetést moderáló Rácz Katalin, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Fenntarthatósági Kutatások Igazgatóságának igazgatója. Utalt arra, hogy a generációváltás nem csak Magyarország számára probléma, hiszen a legtöbb európai uniós tagállamban nagyon komoly problémák vannak a generációs megújulással. Az EU-ban 57 év a gazdálkodók átlagéletkora, Magyarországon pedig ennél rosszabb a helyzet: meghaladja az 58 évet. Eddig is a Közös Agrárpolitika (KAP) része volt a generációs megújulás támogatása, de megerősített eszközrendszerrel kívánja az Európai Unió megduplázni a 40 év alatti fiatal gazdálkodók arányát a programidőszak végére – tette hozzá. Mindez felveti azt, hogy nagyon fontos az, hogy egy tudatos folyamat eredménye legyen a gazdaságátadás, legyen az makroszinten, vagy akár az üzemek szintjén.

Balról jobbra: Rácz Katalin, az AKI Fenntarthatósági Kutatások Igazgatósága igazgatója, Bóna Szabolcs, agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter, Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetője, Balogh Sándor, a Balogh-Farm Tépe Kft. ügyvezetője, Ifj. Akác Balázs, a Holstein-Genetika Kft. ügyvezetője, Budai Zoltán, Bábolna TETRA Kft., Fieszl Csaba, VTE szakmai igazgató
Fotó: Csatlós Norbert

Nehéz az elengedés

A generációváltás nem úgy történik, mint egy részvény-átadás, ez egy folyamat, amire nagyon-nagyon tudatosan fel kell készülni – hívta fel a figyelmet Seiwerth Anna, a Lajtamag Kft. ügyvezetője. Az alapítónak el kell döntenie, hogy valóban átadja a céget, aminek kell egy határidőt szabni, mert ha az átadó „visszajár”, és döntéseket hoz, vagy megkerüli az új menedzsmentet, vagy az az utódot, akkor az úgy nem fog működni – tette hozzá.

Balogh Sándor, a 900 hektáron gazdálkodó Balogh-Farm Tépe Kft. ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy a gazdaságot átvevőnek a családi szemléletet kell tovább vinni, kiegészítve a például az egyetemen megszerzett friss tudással.  A mi szüleink teljesen más szemlélettel dolgoztak, máshogy dolgoztunk mi is, és talán máshogy dolgoznak, máshogy állnak a munkához a gyerekeink – mondta. Ez azonban szerinte nem azt jelenti azt, hogy mindenképpen a mi szemléletünket kellene rájuk erőltetni, hisz a cél az közös.

Ifj. Akác Balázs, az amerikai-magyar vegyesvállalatként működő Holstein Genetika Kft. ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy náluk 90 százalékosan zajlott le a generációváltás. Öt éve még kettős ügyvezetés működött a céget alapító édesapjával, három éve pedig már egyedüli vezetőként viszi a céget, de édesapja tanácsadóként még jelen van.

Szerinte a generációváltásra nincs konkrét recept, ez mindenkinél egyedi dolog, és érdemes külső segítséget is igénybe venni – mint amilyen a K&H Családi Klubja, ahol nagyon hasznos megoldásokat lehet ellesni a hasonló helyzetben lévő családi vállalkozásoktól.
Forrás: magyarmezőgazdasag.hu