A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megújításának négy fő területét vázolta fel tájékoztatóján Zoltán Péter, kamarai biztosi feladatkört ellátó miniszteri biztos. A tervek szerint felülvizsgálják a NAK szakmai feladatait, racionalizálják a működést, átalakítják a kamarai választásokat.

A gazdálkodók igényei döntenek

A megújításban fontos kiindulópont annak feltárása, hogy a kamara jelenlegi szakmai szolgáltatásai közül melyekre van valóban szükségük a gazdálkodóknak, és mely területeken lehet hatékonyabbá tenni a működést. Ennek részeként a NAK 684 falugazdászt kérdezett meg kérdőíves felmérésben, emellett 80 mélyinterjú is készült. Az év végéig a gazdálkodók véleményét is szeretnék szélesebb körben megismerni.

A visszajelzések alapján

A szakmai feladatok áttekintésében a szaktanácsadás is fontos kérdés. Magyarországon mintegy 1500 szaktanácsadó dolgozik a rendszerben, ugyanakkor a kamarai biztos szerint indokolt lehetne egyfajta minősítési rendszer kialakítása, amely megmutatná, kik azok a szakemberek, akik adott helyzetben ténylegesen mozgósíthatók.

Racionalizálandó gazdálkodás

Jelentős változás jön a NAK gazdálkodásában is. A kamara 2026-os költségvetését eredetileg 36,8 milliárd forintra tervezték, az augusztusi újratervezés azonban mintegy 11,1 milliárd forintos megtakarítást irányzott elő. Ebből több mint 5 milliárd személyi jellegű költség, A tájékoztatás szerint a megtakarítások az érdemi szakmai munkát nem érintik. A létszám is csökken: eddig közel 70 munkavállalótól vált meg a szervezet, és további 40–50 fős létszámcsökkentés várható.

A tagdíjrendszer szintén változik. A NAK 2025-ben 17,6 milliárd forint tagdíjbevétellel számolt, 2026-ban azonban Zoltán Péter szerint a tagdíjak elengedése miatt ebből nem lesz bevételük. A kamarai biztos kijelentette:

A cél Zoltán Péter megfogalmazása szerint egy kisebb, átláthatóbban működő, elsősorban szakmai feladatokra koncentráló köztestület.

A működés átalakításának másik fontos eleme a köztestületi rendszer és a kamarai választások reformja. Ahogyan azt a kamarai biztos korábban bejelentette, a  tervezett új rendszerben a jelenlegi 304 fős küldöttgyűlést 200 fős testület váltaná fel. Ebből 60 küldött a 19 vármegye és Budapest területi képviseletét biztosítaná, 140 helyet pedig szakmai szervezetek delegáltjai töltenének be.

Az országos elnökség létszáma tíz fő lenne, az elnökséget pedig a küldöttgyűlés választaná öt évre. A változtatásokhoz a kamarai törvény módosítása szükséges, amelynek előkészítésében a NAK szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetésre törekszik. A kamara több mint 80 szakmai szervezettel folytatott, illetve tervez egyeztetést.

Zoltán Péter reményeit szerint a vármegyei választásokat november 26–28. között tartanák meg, és legkésőbb december 15-ig lezárnák a folyamatot.

Sokmilliárdnyi kifogásolt tétel

Az elmúlt időszak gazdálkodásának átvilágításának eredményeiről Zoltán Péter elmondta: a vizsgálat során mintegy 14 milliárd forintnyi, politikai tevékenységhez, illetve megkérdőjelezhetőnek minősített személyi és egyéb kiadásokhoz kapcsolódó tételt azonosítottak. A nagyobb tételek között szerepel a tisztségviselők tiszteletdíja és egyéb juttatása, amely a kamara közlése szerint négy év alatt mintegy 7,9 milliárd forintot tett ki.

míg egy, Győrffy Balázs korábbi kamarai elnök lemondását megelőző napon megkötött kommunikációs szerződés értéke 1,8 milliárd forint volt, de kifogásolható az is, hogy a NAKlapot politikai üzenetekkel töltötték meg, ráadásul Papp Zsolt György, a Győrffyt követő elnök választási körzetében nemcsak kamarai tagoknak.

Az átvilágítás kisebb, de a kamara szerint szintén kifogásolható tételeket is feltárt: mintegy 188 millió forintnyi vezetői végkielégítést az elmúlt tíz évben, körülbelül 176,8 millió forintot a tiszteletdíjak öt százalékának felajánlásaként, valamint mintegy 181,5 millió forintot 69 választókerülethez kapcsolódó kifizetések formájában. Két politikai rendezvényhez mintegy 191 millió forintos kiadást kapcsoltak, öt külföldi tüntetés esetében pedig mintegy 30 millió forintos költséget említettek.

A kamara szakmai szerepét erősítenék

A változtatások összességében egy olyan NAK kialakítását célozzák, amelyben kisebb működési költségek mellett nagyobb hangsúlyt kapnak a gazdálkodók számára közvetlenül hasznos szakmai szolgáltatások, miközben a köztestületi működés és a döntéshozatal is átalakul.