A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működésének átalakítását négy fő területre bontotta Zoltán Péter miniszteri biztos. A cél egyrészt a szervezet működésének és gazdálkodásának átvilágítása, másrészt a szakmai és érdekképviseleti feladatok megerősítése, valamint egy új választási rendszer kialakítása. A kamarai biztos a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az év végéig tartó átmeneti időszak után már egy új alapokon működő szervezetnek kell felállnia.
Arányosabb hozzájárulás
Az egyik legközvetlenebb változás a tagdíjrendszert érinti. A több mint 400 ezer taggal működő kamara esetében a jelenlegi, kötelező tagságon alapuló rendszert felülvizsgálják. Zoltán Péter szerint különösen az őstermelők, a kistermelők és a kisebb családi gazdaságok tagdíja csökkenhet jelentősen, de a nagyobb gazdaságok és élelmiszeripari vállalkozások esetében is mérséklést terveznek.
A tagdíjreform célja, hogy a tagság számára arányosabb és elfogadhatóbb hozzájárulási rendszert alakítsanak ki, és ezzel is ösztönözzék a gazdálkodókat arra, hogy aktívan részt vegyenek a kamarai munkában.
A kamarai biztos szerint
ezért a Kamara működését is ennek megfelelően alakítanák át. A névváltoztatás is ezt fejezné ki: 2027-től Magyar Agrár- és Élelmiszergazdasági Kamara (MAÉK) néven működhet tovább a köztestület.
Szélesebb körből kerülhetnek ki a vezetők
A tervezett átalakítás egyik legfontosabb eleme az új választási rendszer. A jelenlegi, 304 fős küldöttgyűlés helyett egy 200 fős testület állhat fel. A 19 vármegye és Budapest három-három küldöttet delegálna, így 60 helyet a területi képviselet biztosítana. További 140 küldöttet az érdekképviseleti és szakmai szervezetek delegálhatnának méretük alapján: a kisebb szervezetek egy, a közepesek két, a nagyobbak három küldöttet.
A tervek szerint az új küldöttgyűlés választaná meg a tízfős országos elnökséget ötéves időtartamra. A rendszer fontos eleme lenne, hogy a tíz legfontosabb agrár- és élelmiszeripari termékpálya mindegyike képviseltesse magát az elnökségben. A miniszteri rendeletben meghatározandó szakmai szervezetek egy-egy jelöltet állíthatnának az adott termékpálya képviseletére, és a tervek szerint mind a tíz terület képviselője bekerülne az elnökségbe.
Ez a rendszer a jelenleginél szélesebb szakmai reprezentációt teremthetne, hiszen az elnökségben közvetlenül jelenhetnének meg az egyes termékpályák – például a tej-, hús-, szántóföldi vagy zöldség-gyümölcs ágazat – érdekei.
Az elnöki tisztség is eltérne a korábbi gyakorlattól. A tíz elnökségi tag félévente váltaná egymást az elnöki poszton, így az elnök az „első az egyenlők között” elv alapján vezetné a testületet. A kamarai biztos ezt a svájci modellhez hasonlította, amelynek szerinte éppen az lehet az előnye, hogy nem egyetlen személy köré épül a szervezet.
A választási szabályokat szeptember végéig szeretnék kidolgozni, majd társadalmi egyeztetésre bocsátják. Az új vezetés megválasztását decemberben bonyolítanák le.
