A mezőgazdaság számára az elmúlt időszak válságai egy korszakváltás lehetőségét is magukban hordozzák – mondta köszöntőjében Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora.

Az idei év ebből a szempontból – megfogalmazása szerint – „demokratikus” év volt, hiszen szinte valamennyi ágazatnak jutott a nehézségekből – fogalmazott. Ez a helyzet ugyanakkor új lehetőségeket is teremthet a következő évtizedek mezőgazdaságának felépítésére.

MATE: több fiatal választja az állattenyésztést

A rektor külön kiemelte az állattenyésztés szakember-utánpótlását. Amikor a MATE 2021-ben ebben a formában létrejött azzal szembesült, hogy az egyetemen mindössze 41 hallgatót vettek fel állattenyésztési képzésre. Volt olyan szak is, amelyre egyetlen hallgatót sem sikerült felvenni.

Ehhez képest 2026-ban már 160-an kezdték meg tanulmányaikat kifejezetten állattenyésztési területen. Ráadásul a bemeneti pontszámok is emelkedtek, főként azokon a területeken, amelyeken az agráriumnak a következő években különösen nagy szüksége lesz jól képzett munkaerőre.

Bizalmi kérdés

Az állattenyésztés előtt álló legfontosabb kérdés ugyanakkor nem feltétlenül gazdasági természetű – hangsúlyozta előadásában Búza László, az Agrár- és Élelmiszgazdasági Minisztérium élelmiszergazdaságért, -kereskedelemért és -műveltségért felelős államtitkára.

Mint mondta, amikor piaci válságról beszélünk, általában az árak, a támogatások, a költségek, a kamatok vagy a kereskedelmi nehézségek jutnak eszünkbe. Az állattenyésztés hosszú távú jövőjét azonban legalább ennyire meghatározza a fogyasztók bizalma.

Ezügyben rossz hír, hogy a mai európai fogyasztók egyre távolabb kerülnek a mezőgazdaságtól. Sok fiatalnak már nincs személyes tapasztalata arról, hogyan tartják az állatokat, illetve hogyan készül az élelmiszer.

Búza László szerint ezért az ágazatnak nem elég jó minőségű terméket előállítania, annak értékét is meg kell tudnia mutatni a fogyasztóknak.