Bő egy évszázaddal ezelőtt még Európa középső részén elterülő folyók, a Loire vagy éppen a Rajna is hemzsegett a tiszavirágoktól. Manapság viszont csak a mi szőke Tiszánk és néhány mellékfolyója, a Körösök és a Maros maradtak az utolsó menedékei.
– mondta Tálas László. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi őre csaknem 20 éve végez megfigyeléseket Tiszaug térségében a rajzás idején. Évről-évre kérészmegfigyelő túrákat is vezet az érdeklőknek.
youtube://v/UKLt_TdDkJo
Hazánkban a kérészek rajzása rendszerint a Szeged környéki Tisza szakaszain indul, majd a folyó felsőbb részei felé halad. A tiszavirágzás rendszerint 17-18 órakor kezdődik, amikor néhány kérész jelenik meg a folyó fölött, majd egyre több bukkan fel a vízből. A rajzás csúcs időszakában, akár több millió egyed násztáncát is megfigyelhetjük egy-egy élőhely környékén.
E különleges kérészfaj fennmaradása szempontjából biztató, hogy idén tavasszal hungarikum lett. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a magyarság egésze számára kiemelkedően fontos érték, hanem azt is, hogy nemzeti kincsként tekintünk rá.
De cél az is, hogy minél szélesebb körben megismerjék a tiszavirágot. A feledhetetlen násztánc látványának élménye pedig ösztönző lehet, hogy aktív résztvevői is legyünk a védelmének, akár vidéken, akár városokban élünk.
